Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Von der Leyen odaszúrt Londonnak

Az Európai Unió egyedülálló kereskedelmi egyezményt ajánl a briteknek - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kialakítandó új partnerségről szóló vitában a bizottsági elnök elmondta, hogy a Londonnal kötendő kereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások "a legnagyobb ambícióval" kezdődnek meg. Von der Leyen üdvözölte Boris Johnson brit miniszterelnök február elején Greenwich-ben tett kijelentését, miszerint az Egyesült Királyság "a szabadkereskedelem globális védelmezője" lesz. A brüsszeli bizottság elnöke szerint a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi rendszert egyre több kihívás éri, így újabb partnerek csatlakozása ellenállóbbá és igazságosabbá teheti.

Von der Leyen hozzátette azt is, hogy meglepte Johnsonnak az ausztrál kereskedelmi modellre tett utalása, mivel az EU a Kereskedelmi Világszervezet feltételei szerint működteti piacát, és nincs kereskedelmi megállapodása Ausztráliával.

"Azonban - tette hozzá a bizottság elnöke -

amennyiben az Egyesült Királyság ezt az utat választja, mi nem akadályozzuk meg."

"A brit kormány beérheti kevesebbel, de én személy szerint ambiciózusabb megállapodást képzelek el" - hangsúlyozta az uniós vezető.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hétfőn Brüsszelben figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságnak "sokba fog kerülni", ha hátat fordít az uniós kereskedelmi szabványoknak.

"Minél jobban eltérünk ezektől, annál korlátozottabb lesz a hozzáférésünk a közös piachoz"- hangsúlyozta Sturgeon.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, és azóta érvényben van a 11 hónapos, vagyis december végéig tartó átmeneti időszak. Ennek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól. A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val.

Február eleji beszédében Boris Johnson kijelentette ugyanakkor: e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×