Infostart.hu
eur:
361.7
usd:
311.25
bux:
131696.18
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Teherán, 2020. január 6.A Hámenei ajatollah sajtóirodája által közreadott képen Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője (k) imádkozik az amerikai légicsapásban január 3-án Bagdadban elhunyt Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egysége parancsnokának és Abu Mahdi al-Muhandisznak, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjének a koporsója előtt Teheránban 2020. január 6-án. Hámenei mellett balról Haszan Róháni iráni elnök.
Nyitókép: MTI/EPA

Tizenhárom ötlet az iráni bosszúra

Tizenhárom "bosszúforgatókönyvet" jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára. Időközben az iráni parlament terrorizmust támogató államnak minősítette az Egyesült Államokat, a tábornok temetésére gyülekező tömegben pedig legkevesebb 40 ember lelte halálát.

"Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébben is egyezünk meg, az is történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára" - idézte Ali Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. Az ország már vasárnap felmondta a 2015-ös atomalku összes pontját.

Kijelentette: e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el. "Az Iszlám Köztársaság üzenete világos: Amerika megölte Irán nemzeti hősét, a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan" - jelentette ki Samháni.

A politikus hangsúlyozta, hogy az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről. Az amerikai válaszcsapások kapcsán a politikus úgy vélte, az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként.

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont

számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.

Közben kedden az iráni parlament törvényben minősítette terroristának az összes amerikai fegyveres erőt, kiterjesztve a 2018 áprilisában meghozott jogszabályt, amely csak az "Afrika szarvától kezdve, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig" állomásozó egységekről szólt. Ezt most a teljes haderőre, illetve a Pentagonra, annak minden alkalmazottjára, intézményére, és szerződéses partnercégeire is kiterjesztette. Kimondja azt is, hogy az Egyesült Államok terrorizmust támogató állam.

A képviselők egyúttal kötelezték a kormányt, hogy különítsen el 66 milliárd forintnak megfelelő összeget az al-Kudsz (az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, amelynek Szulejmáni volt a vezetője) megerősítésére. Ez vélhetően további nehezíti majd az egyébként a nyugati gazdasági szankciók miatt nehéz gazdasági helyzetben lévő ország lakosságának életét is.

Tragédiával végződött a temetés

Kedden az országban példátlan, több városban zajló gyászszertartások után tervezték végső nyugalomra helyezni Kászim Szulejmánit. Ilyen temetést még a mai Irán megalapítója, Khomeini nagyajatollah sem kapott.

A tábornok koporsója vasárnap érkezett Iránba: először Avház, majd Meshed és Kom és Teherán után, az ottani gyászszertartásokat és temetési imákat követően a szülővárosába szállították. A Kermánban zajló gyászszertartáson Hosszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka is bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat, mondván "lángba borítunk mindent, ami kedves nekik."

A temetésre érkezők tömegében tolongás volt, és a legfrissebb információk szerint

legalább 56 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek.

A temetést a nagy tömeg és a tragédiák miatt elhalasztották. Új időpontot nem közöltek, majd néhány óra múlva megkezdődött a temetési szertartás. A holttestét áthelyezték a kermáni temető mártírok számára fenntartott parcellájába - jelentette az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség.

Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét, és lényegében az iráni külpolitika irányítóját pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására gyilkolták meg Irakban, a bagdai repülőtérről távozóban. A tábornok volt a Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon - neki tulajdonították/rótták fel a régió országaiban egyre aktívabb síita milíciák hálózatának kiépítését, működésének támogatását -, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A dróntámadás után Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért, Iránt pedig súlyos anyagi szankciókkal, ha kitiltják az országból az amerikai csapatokat.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

A gazdasági és energetikai miniszter összesen 575 millió liternyi tartalék üzemanyag felszabadítására adott utasítást az ellátás zavartalanságának biztosítására; a biztonsági kőolajtermék-készletet legkésőbb június 30-ig vissza kell tölteni. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a döntés alapján az új kormány fenntartja a védett árat, az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget a stratégiai készletek egy részének további felszabadításából fedezi.

Orbán Viktornak üzent Magyar Péter, keményen odamond

Az új miniszterelnök ismét a végkielégítésről posztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×