Az elmúlt néhány hónapban Ausztrália-szerte mintegy 5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház lett a lángok martaléka.

Az erdőtüzek füstje a fővárost, Canberrát is elérte, ahol a légszennyezettség rekord magas,

a veszélyességi küszöbérték huszonegyszerese.

A füstöt a Tasmán-tengeren és Új-Zélandon is lehet érzékelni.

A katasztrófa leginkább az Ausztrália délkeleti partvidékén fekvő Új-Dél-Wales és Victoria államokat érinti. Olyan gyorsan terjednek a tüzek, hogy az állatoknak egyszerűen nincs lehetőségük elmenekülni. Karácsonykor 72 koalát kezeltek egy új-dél-walesi állatkórházban súlyos égési sérülésekkel.

Arról, hogy a hónapok óta tomboló bozóttüzek milyen hatással vannak a koalák populációjára, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője ezt mondta az InfoRádiónak:

"Önmagában a bozóttűz mint jelenség nem számít ritkaságnak Ausztráliában, részben mert eleve egy száraz kontinens, másrészt mert az eukaliptusz levelei könnyen lángra kapnak, a természetes olajtartalom miatt pedig szinte felrobbannak a fák. Ugyanakkor Ausztrália írott történetének legpusztítóbb tüzei most, a 2010-es évek végén voltak, vannak. Nagyjából

Magyarország területének kétharmada a mostani bozóttüzek kiterjedése,

az érintett terület - jórészt Új-Dél-Wales - élővilága pedig igen gazdag, a koaláknak is fontos élőhelye. Bár mivel a természetes élőhelyükön a tüzek nem ritkák, a koala szervezete a többi állathoz képest jobban bírja a kisebb-nagyobb égési sérüléseket, de a direk tüzeket ő sem viseli el soká. Ráadásul nem is csak koalákat érint a helyzet, hanem sok más őshonos állatot is." A szakember rámutatott: ez utóbbiak egyébként is nehéz helyzetben vannak, mert a betelepített, nem őshonos állatok miatt már lecsökkent a populációjuk, több veszélyben van.

Új-Dél-Walesben a Mogo-i Állatkertet a dolgozók mentették meg a környékén pusztító tűzvésztől. Az év utolsó napján evakuálást rendeltek el a hatóságok a bozóttűz terjedése miatt. A park személyzete azonban úgy döntött, hogy nem hagyja magukra az állatokat, hanem megpróbálja megmenteni őket.

Az állatkertben különösen sok főemlős, számos zebra, zsiráf és orrszarvú él. A legtöbb példányt a park területén sikerült biztonságba helyezni, de

a majmok, pandák és egy tigris is az állatkert igazgatójánál találtak menedéket, aki saját házába fogadta be őket.

A park stábjának sikerült megmentenie több mint 200 állatot. Több százezer liternyi vizet tartalékoltak és helyeztek el kisebb tartályokban járműveken, amelyekkel körbejárva oltani tudták a tűzfoltokat. Miközben az állatkert így megmenekült, maga a település súlyos károkat szenvedett, több tucatnyi ház odaveszett a tűzben.

2019 a legmelegebb év is volt Ausztráliában a feljegyzések kezdete óta. A pusztító szárazság és a bozóttüzek, hőhullámok, hőmérsékleti rekordok uralta évben az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban, az eddigi legmelegebb évben.

Mark Howden, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem Klímaváltozási Intézetének igazgatója közölte, hogy az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés mellett két másik klímarendszer is szerepet játszott abban, hogy rekordmeleg volt 2019-ben Ausztráliában.

• Az Indiai-óceáni dipólusjelenség, amely elvonja a nedvességet a kontinens központjából, lehetővé téve ott nagyon meleg hőmérsékletek kialakulását.
• A másik az erős nyugati szelek észak-déli mozgása.

A pusztító bozóttüzek miatt ismét felmerült a kérdés Ausztráliában, hogy Scott Morrison konzervatív szövetségi kormánya eleget tett-e az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséért. Ausztrália a világ legnagyobb szén- és cseppfolyósföldgáz-exportőre, de Morrison a múlt hónapban elutasította a jövedelmező szénipar visszafogására vonatkozó felszólításokat.