Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a parlament ülésére indul londoni rezidenciájáról 2019. október 29-én. A brit törvényhozás az előző nap elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legkésőbb 2020. január 31-ig halasztásáról hozott uniós döntést, amely értelmében a kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés korábbi ratifikálása esetén a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy pártja támogatja az előrehozott parlamenti választás kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Ezért lesz izgalmas a brit előre hozott választás

Egy friss felmérés szerint többségbe kerülhet Boris Johnson Konzervatív Pártja, de a támogatottsági előny a választásra nagyon-nagyon elfogyott.

A legfrissebb felmérés továbbra is azt mutatja, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt többségi kormányt alakíthat a csütörtöki előre hozott parlamenti választás után, de a konzervatívok támogatottsági előnye érezhetően csökkent az eggyel korábbi hasonló felmérés óta.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Sky News brit hírtelevízió megbízásából elvégzett, nem hagyományos mérési modell alapján készült, kedd éjjel ismertetett vizsgálat szerint a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt jelenleg

a voksok 42,6 százalékát szerezné meg,

a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna.

A két héttel ezelőtt, hasonló módszertannal elvégzett előző felmérés a konzervatívoknak 43 százalékos, a Munkáspártnak 32 százalékos támogatottságot jelzett.

A YouGov számításai szerint a mostani eredmény azt jelentené, hogy a Konzervatív Pártnak az új alsóházban 339 képviselői helye lenne, 22-vel több, mint az előző, 2017-ben tartott, szinten előre hozott választás után.

Az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest a konzervatívok e modell alapján 28 fős többségben lennének.

A Munkáspárt frakciójának létszáma 31 fővel 231-re csökkenne.

A mandátumok száma alapján ez lenne a Labour legrosszabb választási teljesítménye 1983 óta - áll a YouGov elemzésében.

A november végén elvégzett előző vizsgálat még 359 fős tory frakciót és 68 fős konzervatív többséget jelzett.

A cég szerint ugyanakkor a konzervatívok a most valószínűsített frakciólétszámmal is a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.

A YouGov a mostani felméréshez ugyanazt a modellt használta, amellyel a 2017-es választások előtt pontosan megjósolta, hogy egyik párt sem szerez abszolút többséget.

Annak idején a legtöbb kutatás azt valószínűsítette, hogy a Theresa May akkori kormányfő vezette konzervatívok kényelmes többséggel alakíthatnak kormányt, ám végül a Konzervatív Párt addigi szűkös alsóházi többségét is elvesztette, és csak külső támogatással tudott kormányon maradni.

A YouGov úgynevezett MRP modellje a hagyományos választói minták sokszorosára terjed ki, száznál több kritériumot vesz figyelembe, és az eredményt súlyozza minden egyes választókörzet demográfiai összetételével, valamint hosszú időre visszatekintve a választók pártpreferenciáinak változásaival is.

A múlt szerdán kezdődött, kedden befejeződött mostani felmérés során a cég több mint 105 ezer választói interjút készített.

A konzervatívoknak valószínűsített 42,6 százalékos szavazatarány hasonló a 2017-ben Theresa May által elért eredményhez, ám a Munkáspártnak jósolt 33,8 százalék jelentős visszaesés lenne, a Labour ugyanis 2017-ben komoly előretöréssel a voksok 40 százalékát szerezte meg.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor a mostani felméréshez fűzött elemzésében, hogy a vizsgálat csak a jelenleg legvalószínűbb eredményt mutatja egy meglehetősen széles hibahatáron belül, és

egyáltalán nem zárható ki, hogy végül az új alsóházban sem lesz abszolút többsége egyik pártnak sem.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet Boris Johnson miniszterelnök a Konzervatív Párt keddi kampánygyűlésén, kijelentve: abszolút nem tekinthető eldöntött ténynek, hogy a konzervatívok többségi kormányt alakíthatnak a csütörtöki választás után. Johnson szerint "nagyon szoros a küzdelem", a Konzervatív Pártnak minden szavazatra szüksége van, mivel a konzervatív többség egyetlen lehetséges matematikai alternatívája az, hogy az új parlamentben sem lesz egyértelmű többsége senkinek.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×