Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a parlament ülésére indul londoni rezidenciájáról 2019. október 29-én. A brit törvényhozás az előző nap elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legkésőbb 2020. január 31-ig halasztásáról hozott uniós döntést, amely értelmében a kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés korábbi ratifikálása esetén a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy pártja támogatja az előrehozott parlamenti választás kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Ezért lesz izgalmas a brit előre hozott választás

Egy friss felmérés szerint többségbe kerülhet Boris Johnson Konzervatív Pártja, de a támogatottsági előny a választásra nagyon-nagyon elfogyott.

A legfrissebb felmérés továbbra is azt mutatja, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt többségi kormányt alakíthat a csütörtöki előre hozott parlamenti választás után, de a konzervatívok támogatottsági előnye érezhetően csökkent az eggyel korábbi hasonló felmérés óta.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Sky News brit hírtelevízió megbízásából elvégzett, nem hagyományos mérési modell alapján készült, kedd éjjel ismertetett vizsgálat szerint a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt jelenleg

a voksok 42,6 százalékát szerezné meg,

a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna.

A két héttel ezelőtt, hasonló módszertannal elvégzett előző felmérés a konzervatívoknak 43 százalékos, a Munkáspártnak 32 százalékos támogatottságot jelzett.

A YouGov számításai szerint a mostani eredmény azt jelentené, hogy a Konzervatív Pártnak az új alsóházban 339 képviselői helye lenne, 22-vel több, mint az előző, 2017-ben tartott, szinten előre hozott választás után.

Az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest a konzervatívok e modell alapján 28 fős többségben lennének.

A Munkáspárt frakciójának létszáma 31 fővel 231-re csökkenne.

A mandátumok száma alapján ez lenne a Labour legrosszabb választási teljesítménye 1983 óta - áll a YouGov elemzésében.

A november végén elvégzett előző vizsgálat még 359 fős tory frakciót és 68 fős konzervatív többséget jelzett.

A cég szerint ugyanakkor a konzervatívok a most valószínűsített frakciólétszámmal is a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.

A YouGov a mostani felméréshez ugyanazt a modellt használta, amellyel a 2017-es választások előtt pontosan megjósolta, hogy egyik párt sem szerez abszolút többséget.

Annak idején a legtöbb kutatás azt valószínűsítette, hogy a Theresa May akkori kormányfő vezette konzervatívok kényelmes többséggel alakíthatnak kormányt, ám végül a Konzervatív Párt addigi szűkös alsóházi többségét is elvesztette, és csak külső támogatással tudott kormányon maradni.

A YouGov úgynevezett MRP modellje a hagyományos választói minták sokszorosára terjed ki, száznál több kritériumot vesz figyelembe, és az eredményt súlyozza minden egyes választókörzet demográfiai összetételével, valamint hosszú időre visszatekintve a választók pártpreferenciáinak változásaival is.

A múlt szerdán kezdődött, kedden befejeződött mostani felmérés során a cég több mint 105 ezer választói interjút készített.

A konzervatívoknak valószínűsített 42,6 százalékos szavazatarány hasonló a 2017-ben Theresa May által elért eredményhez, ám a Munkáspártnak jósolt 33,8 százalék jelentős visszaesés lenne, a Labour ugyanis 2017-ben komoly előretöréssel a voksok 40 százalékát szerezte meg.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor a mostani felméréshez fűzött elemzésében, hogy a vizsgálat csak a jelenleg legvalószínűbb eredményt mutatja egy meglehetősen széles hibahatáron belül, és

egyáltalán nem zárható ki, hogy végül az új alsóházban sem lesz abszolút többsége egyik pártnak sem.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet Boris Johnson miniszterelnök a Konzervatív Párt keddi kampánygyűlésén, kijelentve: abszolút nem tekinthető eldöntött ténynek, hogy a konzervatívok többségi kormányt alakíthatnak a csütörtöki választás után. Johnson szerint "nagyon szoros a küzdelem", a Konzervatív Pártnak minden szavazatra szüksége van, mivel a konzervatív többség egyetlen lehetséges matematikai alternatívája az, hogy az új parlamentben sem lesz egyértelmű többsége senkinek.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×