Magyar régészek 1907 óta végeznek ásatásokat az észak-afrikai országban, a Luxortól nem messze lévő egykori Théba, vagyis a világ egyik legnagyobb régészeti területén pedig 1983 óta vannak jelen folyamatosan - ismertette Áder János, akinek személyében először látogat magyar államfő a magyar régészeti feltárások helyszínére, Egyiptomba.

Aki számít az egyiptológiában, az itt van - fűzte hozzá a számos ország kutatóját vonzó helyszínről -, a terület feltárása pedig Egyiptomot is gazdagítja.

Az itt dolgozóknak nem csupán régészeti munkát kell végezniük, de a történelemben, a kultúrtörténetben vagy a vallástörténetben is jártasnak kell lenniük ahhoz, hogy megértsék a falakon talált két-háromezer éves ábrázolásokat, a képek vagy az írások jelentését - értékelte a munkát.

A cél, hogy a feltárt kincseket és helyszíneket a nagyközönség is láthassa - mondta a köztársasági elnök.

A magyar régészet három misszióval van jelen a nekropoliszban - ismertette Bács Tamás ásatásvezető, az ELTE Egyiptológiai Tanszék vezetője. Ők az elmúlt harminc évben az egyiptomi Újbirodalom egy festett sírkamra feltárásán dolgoztak. Annak a korszak kincseit tárják fel, amelyről a legkevesebb tudható - mondta.

A munkák során egy alkirály sírjára is rábukkantak, akinek korábban még a létezéséről sem tudtak, így az sokat elárul az adott kor politikai rendszeréről.

A magyarok eredményeit 2009-ben mutatta be egy kiállításon az Egyiptomi Múzeum - emlékeztetett, hozzátéve: időszerű lehet egy következő tárlat, a legnagyobb eredmény számukra azonban az lenne, ha a feltárt sírkamrát a nagyközönség is megnézhetné.

Az államfő négynapos hivatalos egyiptomi látogatása során, pénteken Kairóban egy kopt keresztény templomot is felkeresett, vasárnap pedig ellátogat luxori Szent Pakhomiosz kopt keresztény kolostorba, ahol találkozik a kolostor püspökével.