A brit miniszterelnök a The Sunday Times című vasárnapi lapban jelentette be az intézkedést. Az 1,85 milliárd fontot (663 milliárd forint) az angliai kórházak finanszírozására fordítják: egymilliárd fontból azonnal új felszereléseket vásárolnak 20 kórház számára, a fennmaradó 850 millió fontból pedig öt év alatt további fejlesztéseket visznek véghez.

A tekintélyes konzervatív újságban megjelent cikkében az új kormányfő kifejtette,

eltökélt azon ígéretek teljesítésében, amelyeket a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os referendum kampányában tett az állami egészségügyi szolgálat finanszírozásának javítására.

A kormányzó Konzervatív Párt új vezetőjét számos bírálat érte a népszavazási hadjáratban és a későbbiekben is az ezzel kapcsolatos kijelentései miatt. A Brexit-párti politikus kijelentéseinek fő elemét az a később hivatalosan is cáfolt állítás képezte, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül, és ezt az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre kellene költeni.

Vasárnap megjelent cikkében a július 24. óta hivatalban lévő kormányfő azt írta, az ország erős gazdasági teljesítményének köszönhetően tudja bejelenteni az 1,85 milliárd font plusz támogatásról szóló intézkedést.

Várakozások szerint

többlettámogatást folyósítanak majd a skóciai, a walesi és az észak-írországi ellátórendszereknek is.

A parlamenti ellenzék legfőbb erejét alkotó Munkáspárt árnyékkormányának egészségügyi miniszterjelöltje, Jonathan Ashworth bírálta az intézkedést: az összeget alacsonynak nevezte, hozzátéve, hogy nem teszi jóvá az éveken át tartó költségcsökkentéseket.

Az előző kormányfő, Theresa May 2018 júniusában arról szóló bejelentést tett, hogy 2023-ig 20 milliárd fonttal emelkedik a brit állami egészségügyi szolgálat éves finanszírozása, és a pótlólagos összeg egy része a brit EU-tagság megszűnésének "anyagi hozadékából" ered. Szakértők azonban kétségbe vonták, hogy lesz-e ilyen "Brexit-hozadék".