Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
325.22
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Pixabay

Brexit: vissza az időben, három évet

Az Európai Unió szerint a Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány "első számú forgatókönyve", hogy megállapodás nélkül szűnik meg az Egyesült Királyság EU-tagsága - jelentették kedden egybehangzóan brit lapok uniós forrásokra hivatkozva.

Reagálásában a brit kormány visszautasította az állításokat, melyek szerint nem akar tárgyalni az EU-val, és arra törekszik, hogy az egyeztetések kudarcba fulladjanak, elérve így a megállapodás nélküli brexitet.

A The Guardian című baloldali és a The Daily Telegraph című konzervatív lap egy magas rangú európai uniós diplomatára hivatkozva azt írta, az európai uniós brexittárgyalók arról tájékoztatták az uniós diplomatákat, hogy

jelenleg nincs alapja a "tartalmas tárgyalásoknak", és az egyeztetések visszajutottak a három évvel ezelőtti állapotukba.

A BBC brit közszolgálati média brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy a tisztségviselők vasárnap olyan egyeztetést követően tájékoztatták a diplomatákat, amelyen az EU-tárgyalók, Stephen Barclay brit brexitminiszter és David Frost, a brit kormányfő európai ügyekkel foglalkozó képviselője vett részt.

"Egyértelmű volt, hogy a briteknek nincs más céljuk. Nem akarnak tárgyalni, ahhoz szükség lenne tervre" - idézték a diplomatát.

Frost megismételte Boris Johnson álláspontját az ír-északír tartalékmegoldás elvetéséről, valamint aggodalmainak adott hangot a brit tagság megszűnésének anyagi vonatkozásaival és az Európai Bíróság szerepéről szóló javaslatokkal kapcsolatban is.

A miniszterelnöki hivatal továbbra is tárgyalni akar

A július 24. óta hivatalban lévő új brit kormányfő, Boris Johnson hivatalának egyik szóvivője kedden kijelentette: az Európai Uniónak változtatnia kell hozzáállásán. "A miniszterelnök találkozni akar az EU vezetőivel, és új megállapodást szorgalmaz, amely nem tartalmazza az antidemokratikus tartalékmegoldást" - fűzte hozzá, arra utalva, hogy az előző brit kormányfő, Theresa May által tavaly novemberben elért megállapodásból - amelyet a brit parlament alsóháza háromszor is elutasított - törölni kell az ír-északír határ fizikai ellenőrzésének elkerülését lehetővé tévő tartalékmegoldást (backstop). Ez ugyanis a mostani brit kormány álláspontja szerint veszélyezteti az Egyesült Királyság szuverenitását, mert bizonytalan időre vámunióba kényszerítené az országot az EU-val, és így részben továbbra is vonatkoznának rá a közösség szabályai.

  • A miniszterelnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a "legnagyobb energiával és a barátság szellemiségében" akarnak tárgyalni, és remélik, hogy az Európai Unió hajlandó lesz változtatni a kilépési megállapodáson.
  • Az EU azonban többször is nyomatékosította, hogy nincs mód a megállapodás újratárgyalására, és nem hajlandó törölni az ír-északír tartalékmegoldásról szóló záradékot.

A brit európai uniós tagság október 31-én szűnik meg, Boris Johnson brit miniszterelnök sokat hangoztatott álláspontja szerint akkor is, ha nem jön létre megállapodás a felek között.

A további tárgyalások lehetőségéről szólva szakértők nem zárták ki, hogy az augusztus végi franciaországi G7 csúcstalálkozón "jön el az igazság pillanata", azt követően ugyanis már elkerülhetetlennek tűnik a megállapodás nélküli brexit.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×