Infostart.hu
eur:
381.06
usd:
321.31
bux:
127760.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Nagy napra készül kedden Nagy-Britannia és az EU

Kedden jelenti be a kormányzó brit Konzervatív Párt, hogy Boris Johnson volt vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter lesz-e Theresa May távozó miniszterelnök utódja a pártvezetői és a kormányfői tisztségben.

May, aki csaknem pontosan három év után távozik a Konzervatív Párt éléről, június 7-én jelentette be lemondási szándékát.

Távozásának elsődleges oka az, hogy a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.

Theresa May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utódválasztási folyamat végéig ügyvezető jelleggel ellátja mindkét feladatot.

A folyamat első szakaszát jelentő, június 20-án befejeződött alsóházi frakciószavazás-sorozat végén az eredetileg tízfős mezőnyből Johnson és Hunt maradt versenyben. Közülük a Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a párt 160 ezer tagja választhatta meg postai úton Theresa May utódját.

A választási folyamat hivatalosan hétfő délután, brit idő szerint 17 órakor, közép-európai idő szerint 18 órakor zárult, eddig kellett ugyanis beérkezniük a szavazólapoknak a Konzervatív Párt választási központjába.

A győztes nevét kedden jelentik be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban.

Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján,

a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.

Közvetlenül ezután a megválasztott utód járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.

Theresa May utódja a 93 esztendős II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz;

az első Sir Winston Churchill volt.

A váltási koreográfiának jelentős eséllyel lesz egy előre nem tervezett eleme

Ha a vezetőválasztási versengés favoritja, Boris Johnson lesz a következő miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter szerdán benyújtja lemondását Theresa Maynek, még mielőtt May bejelentené saját lemondását a királynőnek.

Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, vasárnap, a BBC televízió heti politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát.

Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.

Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott brexitmegállapodás, akár nem.

A The Daily Telegraph című konzervatív napilap hétfői kiadásának írt cikkében

Johnson megerősítette ezt a nézetét.

Érvelése szerint 50 évvel ezelőtt sikerült embereket eljuttatni a Holdra egy olyan űrhajóval, amelynek számítástechnikai kapacitása nem érte el a mai mosogatógépekét, sokan azonban mégis úgy gondolják, hogy az azóta elért technikai fejlődés ellenére sem lehet túllépni olyan logisztikai-technológiai problémákon, amelyeknek megoldása szükséges a régóta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére az ír-északír határon.

A brexitfolyamatnak ez a legvitatottabb kérdése, és Johnsonnak - ha valóban ő lesz a következő brit miniszterelnök - nagy valószínűséggel ez lesz az első és legnagyobb csatája az EU-val. A keményvonalas tory brexittábor ugyanis - amelynek Johnson az egyik frontembere - nem fogadja el a kilépési egyezményben foglalt tartalékmegoldást (backstop), amely végső esetben az Egyesült Királyság és az EU közötti vámuniós viszonyrendszer fenntartásával biztosítaná az újbóli ellenőrzés elkerülését Írország és Észak-Írország határán.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×