Infostart.hu
eur:
377.65
usd:
323.92
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Nagy napra készül kedden Nagy-Britannia és az EU

Kedden jelenti be a kormányzó brit Konzervatív Párt, hogy Boris Johnson volt vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter lesz-e Theresa May távozó miniszterelnök utódja a pártvezetői és a kormányfői tisztségben.

May, aki csaknem pontosan három év után távozik a Konzervatív Párt éléről, június 7-én jelentette be lemondási szándékát.

Távozásának elsődleges oka az, hogy a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.

Theresa May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utódválasztási folyamat végéig ügyvezető jelleggel ellátja mindkét feladatot.

A folyamat első szakaszát jelentő, június 20-án befejeződött alsóházi frakciószavazás-sorozat végén az eredetileg tízfős mezőnyből Johnson és Hunt maradt versenyben. Közülük a Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a párt 160 ezer tagja választhatta meg postai úton Theresa May utódját.

A választási folyamat hivatalosan hétfő délután, brit idő szerint 17 órakor, közép-európai idő szerint 18 órakor zárult, eddig kellett ugyanis beérkezniük a szavazólapoknak a Konzervatív Párt választási központjába.

A győztes nevét kedden jelentik be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban.

Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján,

a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.

Közvetlenül ezután a megválasztott utód járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.

Theresa May utódja a 93 esztendős II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz;

az első Sir Winston Churchill volt.

A váltási koreográfiának jelentős eséllyel lesz egy előre nem tervezett eleme

Ha a vezetőválasztási versengés favoritja, Boris Johnson lesz a következő miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter szerdán benyújtja lemondását Theresa Maynek, még mielőtt May bejelentené saját lemondását a királynőnek.

Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, vasárnap, a BBC televízió heti politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát.

Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.

Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott brexitmegállapodás, akár nem.

A The Daily Telegraph című konzervatív napilap hétfői kiadásának írt cikkében

Johnson megerősítette ezt a nézetét.

Érvelése szerint 50 évvel ezelőtt sikerült embereket eljuttatni a Holdra egy olyan űrhajóval, amelynek számítástechnikai kapacitása nem érte el a mai mosogatógépekét, sokan azonban mégis úgy gondolják, hogy az azóta elért technikai fejlődés ellenére sem lehet túllépni olyan logisztikai-technológiai problémákon, amelyeknek megoldása szükséges a régóta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére az ír-északír határon.

A brexitfolyamatnak ez a legvitatottabb kérdése, és Johnsonnak - ha valóban ő lesz a következő brit miniszterelnök - nagy valószínűséggel ez lesz az első és legnagyobb csatája az EU-val. A keményvonalas tory brexittábor ugyanis - amelynek Johnson az egyik frontembere - nem fogadja el a kilépési egyezményben foglalt tartalékmegoldást (backstop), amely végső esetben az Egyesült Királyság és az EU közötti vámuniós viszonyrendszer fenntartásával biztosítaná az újbóli ellenőrzés elkerülését Írország és Észak-Írország határán.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött Dnyipro-híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×