Infostart.hu
eur:
353.44
usd:
305.45
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns beszél a New Hampshire állambeli Berlinben tartott kampányrendezvényén 2019. június 4-én. Biden ismertette klímavédelmi tervét, amelynek egyik elemeként eltörölné Donald Trump amerikai elnök vállalati adókedvezményeit, hogy az Egyesült Államok ebből finanszírozhassa a teljességgel megújuló energiát és 2050-re elérje a nulla nettó üvegházgáz-kibocsátást. Az Egyesült Államokban 2020-ban rendezik a következő elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/EPA/C. J. Gunther

Óriásit ígért Biden arra az esetre, ha ő lesz az elnök

Örökös békét ígért egy korszakos válságzónába. Joe Biden demokrata aspiráns szerint Donald Trump amerikai elnök a hiúságára apelláló diktátorokat ölel magához.

Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik elnökjelölt-aspiránsa azt ígérte egy csütörtöki New York-i kampányrendezvényen, hogy ha elnökké választják,

"mindörökre megszűnnek a háborúk" Afganisztánban és a Közel-Keleten.

Biden 1991-ben nem támogatta az iraki erők kiűzését Kuvaitból és 2001-ben Afganisztán lerohanását.

A kizárólag külpolitikai kérdéseknek szentelt beszédben Biden azt ígérte: az ő elnökségével Amerika ismét vezető szerepet játszik majd az autoriter rendszerek és a globális bizonytalanság elleni küzdelemben, ami szerinte most, Donald Trump elnöksége alatt nem így van. Trump elnök "Amerika az első" mottójú politikáját háborús hangulatúnak, rövidlátónak és hozzá nem értőnek minősítette, és szerinte ez a politika veszélybe sodorja az Egyesült Államok érdekeit és a demokráciát világszerte.

"A világ demokráciái azt várják Amerikától, hogy álljon ki azon értékek mellett, amelyek egyesítik őket... Trump mintha egy másik csapatnak volna a tagja" - mondta Biden. Úgy véli, hogy

az elnök "a hiúságára apelláló diktátorokat ölel magához", és erősíti világszerte a nacionalizmust, az idegengyűlöletet és az elszigetelődés politikáját.

A 43 perces beszédben Biden azt állította: "a világ nem tudja megszervezni önmagát, szükség van az amerikai vezető szerepre". Leszögezte, hogy elnöksége esetén Washington nem csak visszatérne az Egyesült Államok második világháború utáni hagyományos szerepéhez, hanem a XXI. század problémáinak megoldására használná hatalmát és befolyását. Ilyen sürgető gondnak minősítette a klímaválságot, a multilateralizmust felváltó új kereskedelmi egyezményeket és az atomfegyverek terjedését. Mindehhez - mint mondta - az Egyesült Államok vezette globális szövetségi rendszerre lenne szükség.

"Ha az Egyesült Államok nem vállal vezető szerepet ezekben az erőfeszítésekben, akkor valamely más nemzet lép majd a hatalmi vákuumba, vagy senki, és akkor eluralkodik a káosz" - állította a volt alelnök.

A 76 éves politikus pár héttel ezelőtt a nyilvánosság előtt azt ígérte meg, hogy

amennyiben őt választják elnöknek, akkor sikeresen gyógyítani fogják a rákbetegséget is.
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×