Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Donald Trump amerikai elnök beszél a 46. Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) a Maryland állambeli National Harborban 2019. március 2-án. Az évenkénti konferenciát az Amerikai Konzervatív Unió rendezi befolyásos republikánus, konzervatív politikusok és értelmiségiek részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Trump keményen üzent Iránnak

Korábban nem látott válaszcsapásról írt az amerikai elnök a Twitteren.

Donald Trump amerikai elnök szerda este a Twitteren arra figyelmeztette Iránt, hogy a Teherán által aznap bejelentett várható urándúsítást Washington "fenyegetésként" értékeli.

"Csak óvatosan a fenyegetésekkel. Visszaüthetnek, akkorát, amekkorát korábban még senki nem ütött" - írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Felidézte egyúttal Haszan Róháni iráni elnök szerdai bejelentését is, amikor is Haszan Róháni elnök közölte: Irán növeli az urándúsítás szintjét a 2015-ben megkötött atomalkuban megszabott 3,67 százalék fölött július 7. után, méghozzá "annyit, amennyit csak akarunk, amennyire szükség lesz, amennyire a szükségleteink erre kényszerítenek bennünket".

A perzsa állam jelenleg 3,67 százalékosra dúsítja az uránt, ezt a 2015-ben megkötött többhatalmi egyezmény lehetővé teszi. Iráni tisztségviselők azonban jelezték: 20 százalékos dúsításra készülnek. Ezzel közelebb jutnak az atomfegyverekhez szükséges, 90 százalékos urán előállításához.

Donald Trump 2018 tavaszán egyoldalúan kilépett a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris egyezményből. A lépést a többi aláíró - az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió - elítélte és továbbra is érvényesnek tekintette az atomszerződést. Róháni elnök azonban májusban 60 napos határidőt adott a szerződést aláíró többi nagyhatalomnak, hogy kompenzálják azokat az amerikai szankciókat, amelyek károsítják az iráni gazdaságot. Ez a határidő most vasárnap jár le.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×