Az újság szerint a csapásokat péntek hajnalra időzítették, hogy elkerüljék az esetleges civil áldozatokat, a célpontok pedig elsősorban légvédelmi ütegek és radarállomások lettek volna. A lap értesülései szerint
a repülőgépek már a levegőben voltak, és a környéken állomásozó hadihajók is felkészültek, amikor megérkezett a riadót visszavonó parancs.
Egyelőre nem tudni, miért történt mindez, ahogy azt sem, hogy a Fehér Ház továbbra is tervez-e katonai büntetőakciót. A lap hozzáteszi, nincsenek információi azzal kapcsolatban sem, hogy a történtek változást jeleznek-e Trump Irán-politikájában vagy csupán logisztikai és stratégiai okai voltak.
A csapásokat arra válaszul rendelték el, hogy
az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt.
Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a drónt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a Twitter közösségi portálon hazugságnak nevezte ezt az állítást, hozzátéve, hogy Teherán az ENSZ elé fogja vinni az ügyet. A tárcavezető egy későbbi Twitter-bejegyzése szerint a drón az Egyesült Arab Emírségekből szállt fel.
"Az amerikai drón 00:14-kor szállt fel lopakodó üzemmódban az Egyesült Arab Emírségekből, és megsértette az iráni légteret.
A találat 04:05-kor érte Kuhmobáraknál (Hormuzgán tartomány)" - írta egy későbbi Twitter-bejegyzésében csütörtökön Zaríf, aki koordinátákat is megadott. "Az amerikai drón egyes darabjait a mi területi vizeinken találtuk meg, ahol lelőtték" - állította.
Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek.
Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát.
Az Egyesült Államok és Irán között az Ománi-öbölben a múlt héten történt incidens óta megnőtt a feszültség. Akkor két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.
Az iráni külügyminisztérium pénteki közleménye szerint Iránnak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón behatolt az ország légterébe.
A közlemény szerint ez az első eset, hogy az Egyesült Államok hadserege iráni felségterületre hatolt be.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes péntekre virradóra telefonon beszélt Svájc teheráni nagykövetével, ugyanis a Washington és Teherán között 1979-ben bekövetkezett diplomáciai szakítás után az alpesi ország vállalta az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli képviseletét Iránban.
Aragcsi a beszélgetés során megerősítette azt az iráni álláspontot, hogy a drónt a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtte le az iráni Forradalmi Gárda csütörtökön. Hangsúlyozta mindamellett, hogy országa nem akar háborút, de mindent meg fog tenni határai védelméért.
A közlemény szerint Markus Leitner teheráni svájci nagykövet arról biztosította Aragcsit, hogy közvetíti üzenetét Washington felé, az iráni külügyminisztérium részéről pedig ígéretet tettek, hogy a pénteki nap folyamán további részletekkel szolgálnak Leitnernek a lelőtt drón ügyében.
Amerika megtiltotta polgári gépei berepülését az iráni légtér egy része fölé
Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) csütörtök este sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek.
A tiltás - amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt - csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik.
A légitársaságokat külön levélben tájékoztatták arról, hogy az amerikai drón lelövésekor több amerikai polgári gép is repült a térségben, a legközelebbi mindössze 45 tengeri mérföldre volt a dróntól.
Közleményében az FAA hangsúlyozta: a szervezetet változatlanul aggodalommal tölti el a térségben tapasztalható feszültség és a katonai tevékenység, amely ráadásul forgalmas légifolyosók közelében zajlik.
Az FAA bejelentésével egyidejűleg az amerikai United Airlines légitársaság fel is függesztette Newarkból Mumbaiba tartó járatait, amelyek a veszélyesnek ítélt térségek fölött repülnek.
EU: június végén Bécsben tárgyalnak az atomalku jövőjéről
Június 28-án Bécsben találkozik Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztségviselője, hogy megvitassák a 2015-ös nukleáris megállapodás jövőjének lehetséges forgatókönyveit az egyezmény annak megmentése érdekében - tudatta közleményében az EU külügyi szolgálata (EEAS).
Mint közölték,
az iráni nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság ülését a nukleáris megállapodásban foglaltak jövőjének biztosításának szándékával hívták össze,
valamint azért, hogy megvitassák az Egyesült Államok Iránt sújtó szankcióinak korábbi visszavonásából, majd újbóli bevezetéséből adódó kihívások kezelésének módjait. A tanácskozás résztvevői emellett megvitatják Irán közelmúltbeli bejelentéseit nukleáris kötelezettségvállalásainak végrehajtásáról - írták.
Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.
Donald Trump amerikai elnök többször kikelt a megállapodás ellen, és tavaly május elején bejelentette országa kilépését a többhatalmi atomalkuból, mondván, az nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen.
Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is.
Miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által végzett ellenőrzés megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a nukleáris vonatkozású intézkedéseket, 2016. január 16-án feloldották a legtöbb uniós és ENSZ-szankciót.
Az EU minden nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciót feloldott.
Néhány korlátozás azonban továbbra is hatályban marad, így például a nukleáris fegyverek elterjedése szempontjából érzékeny áruk transzferére vonatkozó korlátozás, a fegyverekre és ballisztikus rakétákra vonatkozó embargó, valamint a jegyzéken lévő személyek és szervezetek egy részével szembeni korlátozó intézkedések.