Infostart.hu
eur:
362.7
usd:
322.17
bux:
148351.64
2026. november 4. szerda Károly
Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös herceg egy rijádi nemzetközi befektetési  konferencián 2018. október 23-án. A konferencia az első jelentős nemzetközi esemény Szaúd-Arábiában azóta, hogy október 2-án a királyság isztambuli főkonzulátusán megölték Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírót.
Nyitókép: MTI/AP/Amr Nabil

A szaúdi trónörökös szerepét is kivizsgálnák a Hasogdzsi-ügyben

Hitelt érdemlő bizonyítékok szükségessé teszik Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös szerepének kivizsgálását Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában - jelentette be Agnes Callamard, a megölt szaúdi újságíró ügyének kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő.

Hangsúlyozta, hogy a csaknem 100 oldalas vizsgálati anyag nem nevez meg bűnöst, azonban felszólítja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kérjen tájékoztatást a szaúdi nyomozásról.

A jelentés javasolja továbbá, hogy az ügyben hozott szankciókat terjesszék ki magára a trónörökösre is, illetve a személyes vagyontárgyaira addig, amíg Mohamed bin Szalmán ártatlansága be nem bizonyosodik.

A jelentés a trónörökös mellett megnevezi a bizalmasát, a már korábban gyanúba keveredett, ám a vádemelést mindezidáig elkerülő Szaúd al-Kahtánit is.

"Az igazság kiderítése nem ér véget azzal, hogy megtaláljuk azt, aki a ravaszt meghúzta" - jelentette ki Callamard a szerdán nyilvánosságra hozott fejlemények kapcsán.

A jelentést előzőleg Rijád is megkapta, ám szaúdi részről egyelőre nem érkezett hivatalos reagálás.

Szaúd-Arábia korábban határozottan elutasított minden olyan feltételezést, miszerint Mohamed bin Szalmánnak bármilyen köze lett volna Hasogdzsi meggyilkolásához.

A királyságban jelenleg tizenegy ember pere zajlik az ügyben, közülük ötre az ügyész halálbüntetést kért. A vádlottak személyazonosságáról és az eljárásról a hatóságok csak vonakodva adnak információkat, szerdán pedig Callamard elmondta, hogy januárban indított nyomozása során ő maga is kevés segítséget kapott Rijádtól. A jelentéstevő már februárban bírálta Szaúd-Arábiát, mert szerinte a királyság aláásta a török hatóságoknak a gyilkosság kivizsgálására irányuló erőfeszítéseit.

A jelentéstevő szerdán

javasolta azt is, hogy a vádlottak perét Szaúd-Arábián és Törökországon kívül, nemzetközi bíróságon folytassák le.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban tizenhat embert nevezett meg, akikről úgy vélte, hogy közük volt Hasogdzsi halálához, és beutazási tilalommal sújtotta őket.

A szaúdi vezetést élesen bíráló, 2017 óta az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsi újságírót 2018. október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban - annak ellenére, hogy nyilvánosságra került hangfelvételek bizonyították a gyilkosság tényét - azt állította, hogy az újságíró dulakodásban vesztette életét. A gyilkosság vádlottjainak pere januárban kezdődött Rijádban. Hasogdzsi holtteste a mai napig nem került elő.

Címlapról ajánljuk
Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Tisza-kormány: kereshetővé váltak az ügynökakták, rács mögött marad Bús Balázs

Tisza-kormány: kereshetővé váltak az ügynökakták, rács mögött marad Bús Balázs

Megnyíltak az ügynökakták Magyarországon: több tízezer egykori állambiztonsági hálózati személy neve és adatai váltak nyilvánosan kereshetővé. Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségű lépésként értékelte a dokumentumok közzétételét. Közben az Országgyűlésben folytatódik a törvényalkotás, a képviselők többek között a kisnyugdíjak emeléséről, adóváltozásokról és a kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről tárgyalnak. Eközben jogerősen december 25-ig meghosszabbították Bús Balázs volt fideszes óbudai polgármester, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnökének letartóztatását a több mint 17 milliárd forintos, hűtlen kezelés gyanúja miatt indult ügyben. A belpolitika szerdai fejleményeit folyamatosan frissülő cikkben követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×