Infostart.hu
eur:
361.9
usd:
315.77
bux:
0
2026. szeptember 22. kedd Móric
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Donald Trump amerikai elnök (b2), Theresa May brit miniszterelnök (j2), Orbán Viktor magyar (b3), Antonio Costa portugál miniszterelnök (b), Klaus Iohannis román elnök (j3) és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én.
Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Donald Trump amerikai elnök,Orbán Viktor kormányfő, Antonio Costa portugál miniszterelnök (b) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Orbán Viktor Donald Trumpnál: itt vannak a témák

Az orosz és a kínai függőség, cseppfolyós palagáz és fegyvervásárlás is téma lesz Donald Trump és Orbán Viktor hétfő esti találkozóján.

Hétfő este magyar idő szerint nyolc órakor találkozik Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor a washingtoni Fehér Házban. A magyar miniszterelnököt 2010 óra először fogadja az amerikai államfő, ezért is nagy jelentőségű találkozó, amelynek témájáról a Fehér Ház annyit árult el, hogy "az együttműködés elmélyítésének különböző módjait tárgyalja majd meg olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia és a kiberbiztonság".

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint ebből a legegyértelműbb téma az energiabiztonság.

"Amerika kifejezetten szeretné, ha az európai országok elkezdenének cseppfolyósított palagázt vásárolni"

- mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, és hozzátette, ezzel együtt energiabiztonságról és az orosz függőség csökkentéséről is beszélhetnek, már csak azért is, mert "ez klasszikus amerikai adminisztrációs cél".

Az elemző szerint ebben a témakörben legalább akkora az üzleti aspektus, mint a politikai kommunikációs érték, mert a palagáz egyelőre még piacilag nem versenyképes a hagyományos gázzal szemben, ezért stratégiai jelentősége van a kormányzati támogatásnak. Feledy Botond szerint, mivel ez üzleti szempontból is fontos kérdés, ezért Trumpnak van mozgástere, és Orbán Viktornak is nagy befolyása van, mert jelentős állami tulajdonrész van a legnagyobb magyar olajvállalatban.

A biztonság és kiberbiztonság terén a külpolitikai szakértő szerint az amerikaiak szeretnék azt felmutatni, hogy a "keleti hadszíntéren" hogyan állnak Moszkva kérdéséhez. "A baltiak, a lengyelek és a románok elkötelezett atlantisták, de a maradék három visegrádi országban az amerikai diplomácia láthatóan dolgozik azon, hogy egy picit közelebb kerüljenek Washingtonhoz, és távolabb Moszkvától" - mondta Feledy Botond.

Az elemző úgy véli, a találkozót politikai-kommunikációs szempontból otthon mind a két fél jól el tudja majd adni, de az együttműködés mélységéről egyelőre keveset lehet megmondani.

Feledy Botond szerint a biztonsági kérdések is napirendre kerülnek, és az, hogy Magyarország háromezer-milliárd forintot különített el honvédelmi kiadásokra a következő években, lehetőséget hadiipari üzletekre is.

A közép-kelet európai térségben megnövekedett orosz és kínai befolyás ellensúlyozása és amerikai gazdasági érdekek állhatnak a mai Trump-Orbán találkozó mögött.

A látogatás jelentős mérföldkő a magyar-amerikai kapcsolatokban - véli Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója is.

A látogatás mérföldkő a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen a viszony sokáig hűvös volt – mondta a kutató, és hozzátette, Magyarország más közép-európai országokhoz képest talán nem annyira illeszkedik az amerikai stratégiai irányvonalba, és több problémás kérdés is feszültté tette a viszonyt.

Varga Gergely annak is szól Orbán Viktor meghívása, hogy a közép-kelet-európai térségben nőtt az orosz és kínai befolyás. "Az Egyesült Államok jelezni kívánja, hogy továbbra is egy olyan hatalomról van szó, amivel feltétlenül számolni kell a térségben" - mondta az InfoRádiónak Varga Gergely. A külügyi intézet kutatója szerint a találkozót az is indokolja, hogy Magyarország amerikai cégek által kitermelt gázt és amerikai fegyvereket vásárolhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alaptörvény-ellenesek a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályai

Alaptörvény-ellenesek a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályai

Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait, mivel azok sértik az alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogra és azzal összefüggésben egyéb eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit. Karácsony Gergely főpolgármester kedden a Facebook-oldalán üdvözölte a döntést.

Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Két héten belül el kell számolniuk azoknak a családoknak, akik állami támogatással gyakorlatilag ingyen telepíthettek napelemeket illetve akkumulátoros tárolókat otthonaikra. A támogatást azonban nem családok, hanem a kivitelezők kapták, amelyek közül azóta sok csődbe ment, így nem sikerült lezárni a projektet. A bajba került családok, most a kormánytól várnak segítséget – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×