Infostart.hu
eur:
368.93
usd:
336.49
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A keleti partnerségről tárgyalnak az uniós miniszterek

Az Európai Unió tagállamainak, valamint a keleti partnerség országainak külügyminiszterei hétfőn brüsszeli találkozójukon a 10 évvel ezelőtt, 2009-ben létrejött partnerség legutóbbi, 2017 novemberében tartott csúcstalálkozóján tett kötelezettségvállalásokat tekintik át, és 2020-ra kitűzött célok végrehajtásáról tárgyalnak.

Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a keleti partnerség miniszteri ülésén az uniós külügyminiszterek és a keleti partnerség hat országának - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna - külügyminiszterei ülnek tárgyalóasztalhoz.

A miniszterek várható nyilatkozatukban méltatni fogják a keleti partnerséget, amely együttműködésnek köszönhetően az EU és keleti partnerei elmélyítették politikai társulásukat és gazdasági integrációjukat. A miniszterek áttekintik a jövőbeli együttműködés lehetőségeit és megvitatják a következő időszakra vonatkozó politikai prioritásokat is.

Hétfő délután az uniós tagállamok védelmi minisztereivel kiegészült tanács a Líbiában kialakult helyzetről és a Száhel-övezet országaival kialakított együttműködésről kezdi meg kétnapos tárgyalásait.

A Líbiáról tervezett megbeszélés kezdetén a tanács véleménycserét folytat Ghassan Salaméval, az ENSZ főtitkárának líbiai különmegbízottjával. Ennek során a miniszterek az országban történt legutóbbi fejleményekre összpontosítanak majd, valamint azokra a lehetséges lépésekre, amelyeket az Európai Unió annak érdekében tehet, hogy elkerülhető legyen a konfliktus elmérgesedése. A napirendi pont végeztével a tárgyalók várhatóan a jelenlegi helyzet kezelését szorgalmazó nyilatkozatot fogadnak el.

Az uniós külügy- és védelmi miniszterek ülést tanácskoznak a Száhel-övezet G5-országainak - Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger - szakminisztereivel is. A tanács várhatóan következtetéseket fog elfogadni a Száhel-övezetről, ebben szó lesz az érintett országok védelmét szolgáló uniós anyagi és eszköztámogatás jövőjéről is.

Az ülés elnöki teendőit ellátó Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az aktuális témák megvitatása között várhatóan beszámol a venezuelai helyzetről. Az ülésen szó lehet még a nyugat-balkáni vezetők május elején, Tiranában tartott találkozójának eredményeiről, valamint arról, hogy az Egyesült Államok nem újítja meg a Kuba elleni amerikai szankciókat szigorító Helms-Burton-törvény alkalmazásának felfüggesztését.

Az Európai Unió védelmi miniszterei kedden folytatják tárgyalásaikat, amelyeken át fogják tekinteni az uniós állandó strukturált együttműködés (PESCO) terén elért eredményeket. A tanács várhatóan elfogadja majd a PESCO végrehajtásáról szóló első éves jelentésre vonatkozó ajánlásait.

A miniszterek munkaebéd során véleménycserét folytatnak Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettessel az EU és a NATO együttműködéséről. Előfordulhat, hogy ennek keretében kiemelt figyelmet szentelnek majd a hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén folytatott együttműködésnek.

A nap végén kerül sor az Európai Védelmi Ügynökség irányítóbizottságának ülésére.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Sokan (köztük mi is) újabb lakáspiaci árrobbanástól tartottak, amikor 2025 szeptemberében elindult az Otthon Start Program. Bár a támogatott konstrukció valóban meghódította a hitelpiacot, a várt drágulásból nem egy elnyújtott hullám, hanem szinte csak egy pontszerű felpattanás lett a bejelentést követő hónapokban. Az éves áremelkedés üteme a 2025 végi 24,4 százalékról 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult, az év közepére pedig gyakorlatilag megállt a lakásárak növekedése. A Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci jelentése alapján megvizsgáltuk, miért fulladt ki a drágulás az állami hitelprogram ellenére, és hatásuk erőssége szerint rangsoroltuk a hazai ingatlanpiaci fordulat öt legfontosabb tényezőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×