eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Rendőrök és mentősök az Utrecht belvárosában elkövetett lövöldözés helyszínén 2019. március 18-án. A villamoson elkövetett merényletben három ember életét vesztette és kilencen megsebesültek. A támadó elmenekült. A hatóságok nem zárták ki, hogy terrortámadás történt, a tartományban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Robin Van Lonkhuijsen

Hivatalos: terrorizmussal gyanúsítják az utrechti lövöldözőt

Miközben a holland ügyészség arra keresi a választ, hogy a gyanúsított kizárólag terrorista indítékból támadott, vagy cselekedetének vannak-e személyes problémákra visszavezethető motívumai is, tette az elemzők szerint a tartományi választások eredményén is meglátszik.

Az eddigi vizsgálati eredmények azt valószínűsítik, hogy a 37 éves, török származású elkövető egyedül tervelte ki és hajtotta végre a támadást - közölték a holland ügyészség iletékesei.

A hétfő délelőtt elkövetett támadásnak a három halott mellett öt sebesültje is van. A támadót, Gökmen Tanist órákig tartó hajsza után fogták el és vették őrizetbe a rendőrök. Korábban két másik embert is őrizetbe vettek, de őket nem sokkal később elengedték, mert kiderült, hogy semmi közük a történtekhez.

Választások a terror árnyékában

A terrorakció az elemzők szerint a tartományi választások eredményére is rányomta a bélyegét. A jobboldali populista Fórum a Demokráciáért (FvD) a hollandiai tartományi választások legnagyobb nyertese, miközben a liberális-kereszténydemokrata kormánykoalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában.

A szerdai választások közel teljes, de még nem végleges eredményei szerint

a mindössze 2016-ban alapított, euroszkeptikus és bevándorlásellenes FvD 16 százalékot ért el, így 12 helyre számíthat majd a 75 fős szenátusban,

ugyanannyira, mint a Mark Rutte miniszterelnök vezette, liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD).

Az eddigi 38 helyett csak 31 mandátuma lesz a felsőházban a négypárti kormánykoalíciónak, amelynek majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD 13 helyett 12, a liberális D66 10 helyett 7, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 12 helyett 8, a Keresztény Unió (CU) viszont 3 helyett 4 helyet szerzett.

A kormányszövetségnek külső támogatásra lesz szüksége az alsóházban már elfogadott törvények szenátusi jóváhagyásához. Ezzel kapcsolatban Rutte kijelentette, hogy a "konstruktív" pártok támogatásában bízik, legyenek azok jobb- vagy baloldaliak.

"Ez sok kávéivást és még több telefonhívást jelent. Arra számítok, hogy az ország továbbra is jól kormányozható marad, úgyhogy ideje munkához látni" - közölte a politilus.

Az FvD-t vezető, 36 éves Thierry Baudet mindenfajta együttműködés lehetőségét kizárta. "Azok pusztítanak el, akiknek védelmeznie kellene bennünket, de most elnyerte büntetését az arrogancia és az ostobaság" - hangoztatta Baudet.

A legnagyobb veszteségeket a Geert Wilders vezette iszlámellenes Szabadságpárt (PVV), illetve a szocialista párt könyvelhette el. Előbbi a mostani 9 helyett 5, utóbbi 9 helyett 4 mandátumra számíthat.

A környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) ugyanakkor 9 felsőházi helyhez juthatott, körülbelül kétszer többhöz, mint négy évvel ezelőtt. A párt Amszterdamban besöpörte a voksok negyedét.

Számos beszámolóban kiemelték, hogy a választások előtt két nappal egy török származású férfi több jel szerint terrorista indíttatásból agyonlőtt három embert Utrechtben.

Szakértők szerint ez a támadásért a kormányt hibáztató, azt a migrációval összekapcsoló FvD és Szabadságpárt malmára hajthatta a vizet.

Sokan bírálták, hogy a PvD a többi párttal ellentétben nem szüneteltette kampányát a merényletet követően. "Az egymást követő Rutte-kormányok nyitva hagyták a határainkat, beengedve több százezer, a miénktől teljesen eltérő kultúrájú embert" - mondta például Baudet.

Hollandiában a tartományi választások egyben a felsőház tagjainak kijelöléséhez is vezetnek: ezen közvetlenül választott tartományi képviselők döntik el, hogy kik ülnek a szenátori székekbe.

A 75 tagú felsőháznak az a szerepe, hogy politikai ellensúlyt adjon a képviselőháznak, mert valamennyi törvényt ellen kell jegyeznie. A szenátorokat ezúttal május végén választják meg.

A tartományi képviselőknek a szenátorok választásán kívül csupán a tizenkét tartomány belső ügyeibe van beleszólásuk, valamint az azokat összekötő közlekedési hálózatok ügyeibe, közös környezetvédelmi problémákba és néhány meghatározott oktatási és kulturális kérdésbe.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×