Az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körének véglegesített, hivatalos végeredményei szerint Zuzana Caputovára a szavazók 40,57 százaléka, a második helyen végzett Maros Sefcovicra pedig a választók 18,66 százaléka voksolt. A részvételi arány enyhén meghaladta az utolsó három ilyen voksolás átlagát, 48,74 százalékos volt. Az ország déli, magyarok lakta járásaiban a választási részvétel csaknem mindenütt alatta maradt az országos átlagnak.

Mivel a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, így március 30-án második választási fordulót tartanak a két legtöbb voksot megszerzett jelölt részvételével. A választás második körében már egyszerű többség is elegendő a győzelem megszerzéséhez.

A szombati voksolás hivatalos végeredményei regionális lebontásban azt mutatják, hogy Caputovának - aki egy alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltje és alelnöke - 79 szlovákiai járásból 71-ben sikerült győznie, többnyire fölényesen. Maros Sefcovic - aki az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke - ugyanakkor csak 7 járásban tudott többséget szerezni. Caputová Pozsonyban szerezte a legmagasabb arányú győzelmet, az ott leadott voksok több mint hatvan százalékát megszerezve. Sefcovic ugyanakkor a keleti és északi járásokban tudott jobb eredményt elérni.

Caputová aki az általa elért eredményt biztatónak minősítette, azt mondta: a szavazáson megmutatkozott a változás, a tisztességesség és az igazságosság iránti igény. Hangsúlyozta: örül, hogy a második fordulóban egyiküknek sem kell majd szélsőségesekkel megküzdenie. Caputová ezzel vélhetően a harmadik helyen végzett - a pozsonyi liberális sajtó által egyhangúlag csak negatív kontextusban emlegetett - Stefan Harabínra, illetve a negyedik legtöbb szavazatot szerzett - erőteljesen EU- és NATO-kritikus - Marián Kotlebára célzott.

Az eredményeket Sefcovic is a változás iránti igény kifejezésének látta, mint mondta: Szlovákiában nyugodt belpolitikai helyzetre és társadalmi megbékélésre van szükség. Sefcovic rámutatott: a verseny most újrakezdődik, ő pedig a hagyományos keresztény értékek megőrzésének fontosságára akar rámutatni, s a második fordulót egy olyan népszavazásnak tekinti, amelyben arról is döntés születik, hogy teret kap-e egy "szuperliberális" program.

A szlovák elnökválasztás első körében a harmadik helyen Stefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter végzett, a szavazatok 14,34 százalékát megszerezve. A negyedik helyen Marián Kotleba a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt elnöke és államfőjelöltje végzett, a szavazatok 10,39 százalékával.

A szlovák kereszténydemokrata politika doyenje, az államfőválasztáson már többedik alkalommal induló Frantisek Miklosko a voksok 5,72 százalékát kapta meg. Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt jelöltje a szavazatok 3,1 százalékát szerezte meg. Ez alig több, mint fele annak az eredménynek, amit öt évvel ezelőtt Bárdos Gyula, a szlovák elnökválasztások történetének első magyar jelöltje szerzett. A többi jelölt a voksok kevesebb mint három százalékával volt kénytelen megelégedni.

A második körbe tovább nem jutott államfőjelöltek közül egyelőre senki nem jelezte, hogy kit kíván támogatni a második fordulóban. Helyi megfigyelők szerint azonban - az egyes jelöltek választói bázisának összetételét figyelembe véve - Maros Sefcovics lehet az, aki a kiesett jelöltekre szavazók nagyobb hányadának támogatását megszerezheti.