A szóvivő a szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, az Európai Bizottság azt gondolja, hogy az emberek "tényeket érdemelnek, nem fikciót".

A magyar kampány elferdíti az igazságot, és egy "titkos terv" sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy

nem létezik ilyen összeesküvés.

A bizottság ezért szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, és pontról pontra tisztázni, mi a tény, és mi a fikció - közölte a szóvivő.

A testület közleménye szerint a "kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők.

Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze."

A plakátkampányban szereplő állításokkal kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy a menekültek unión kívülről történő áttelepítése mindig is önkéntes alapon történt, és így is marad. Az áthelyezés kifejezés a menedékkérők Európai Unión belüli - egyik tagállamból egy másikba történő - áthelyezését jelenti, amellyel a tagállamok szolidaritásukat fejezik ki a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamok iránt. Az uniós menekültügyi szabályok azonban egyáltalán nem tartalmaznak kötelező áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket - húzta alá.

"Magyarországnak rendkívül kevés menedékkérőt - az áthelyezésre jogosult, mintegy 35 ezer ember közül mindössze 680 főt - kellett volna befogadnia. Magyarország nem tett eleget a kötelességének, és egyetlen menedékkérőt sem helyezett át a területére" - fogalmazott.

A bizottság álláspontja szerint valamilyen módon minden tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania, de a szolidaritás nagyon sokféle formát ölthet, például határőrök helyszínre küldését és pénzügyi hozzájárulást.

A válasz szerint az EU nem gyengíti, hanem támogatja a határvédelmet, a határokat ugyanis meg kell védeni a biztonsági kockázatoktól. A jogszerűen utazók érdekében azonban határigazgatásra, más szóval határmenedzsmentre is szükség van.

"Nagyon erőltetett az utóbbi kifejezést úgy beállítani, mintha az a határvédelem aláásását célzó titkos terv meglétéről tanúskodna" - mondta Andreeva.

Kiemelte továbbá, hogy az uniós bizottság "egyáltalán nem tervezi" humanitárius vízumok bevezetését. A tagállamok nem kértek úgynevezett migránsvízumokat bevezető jogszabályokat, a bizottság pedig nem javasolt ilyet, és nem is szándékozik ilyen javaslatot tenni.

"Az, hogy az Európai Parlament készített egy saját kezdeményezésű jelentést ez ügyben, semmiképp nem jelenti az EU egészének politikai álláspontját" - közölte.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottság nem működik együtt egyetlen olyan szervezettel sem, amely az illegális bevándorlás megkönnyítésén dolgozik. Nem támogatja az irreguláris migrációt - ahogy a magyar kormány és a többi uniós ország kormánya sem támogatja. A bizottság azon dolgozik, hogy csökkentse az illegálisan Európába érkezők számát.

A bizottság véleménye szerint nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek együttműködnének az embercsempészettel foglalkozó bűnözői hálózatokkal, elősegítve, hogy a migránsok Európába jussanak. Épp ellenkezőleg, az ilyen szervezetek a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek közé tartoznak a menekültválság kezelése terén, és csökkentik a tagállamokra háruló terheket.

A pénzzel feltöltött bankkártyákra vonatkozó magyar állítással kapcsolatban a szóvivő arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság az előre meghatározott összeggel feltöltött bankkártyákkal nem ösztönzi a migrációt, hanem a Görögországban már legálisan tartózkodó menekülteket támogatja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) által indított program keretében.

Kiemelte ugyanakkor: nincsenek név nélküli bankkártyák. Minden kártyatulajdonos személyazonossága ismert, amelyet havonta ellenőriznek. A kártyát csak Görögországban lehet használni, más országokban nem - tette hozzá.

Az uniós szóvivő aláhúzta azt is, hogy az illegális migráció megfékezése mellett továbbra is biztosítani kell a legális migráció lehetőségét, az ugyanis visszatartó erőként hat az illegális migráció ellen.

Mint hangsúlyozta, semmilyen összefüggés nincs egy tagországnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között. Azok az országok, amelyekre nagyobb migrációs nyomás nehezedik, több segítséget kapnak ennek kezeléséhez - politikai hozzáállásuktól függetlenül. A kohéziós alapokból származó juttatások ezért kiegészítő támogatást tartalmaznak attól függően, hogy az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről.

A következő, 2021-től érvényes uniós költségvetéssel kapcsolatban Andreeva elmondta, mindegyik tagállam, így Magyarország is egyetértett azzal, hogy több forrást kell biztosítani a migráció kezelésére és a határok biztonságára. Ez magában foglalja a migráció kiváltó okainak kezelését, megelőzését, a nemzeti határok védelmét szolgáló intézkedések támogatását, valamint a migráció által aránytalanul nagymértékben érintett uniós országok iránti szolidaritást.

Andreeva végezetül kiemelte, az Európai Unió soha nem Brüsszelről szólt, és most sem Brüsszelről szól. Az európai projekt tervezői és irányítói az uniós tagállamok, melyek mindegyike - köztük Magyarország is - önállóan és demokratikusan döntött úgy, hogy erre az útra kíván lépni. A közösen meghozott döntésekért az uniós tagállamokat terheli a felelősség, és őket illeti az érdem is. Ez minden egyes tagállamra vonatkozik, Magyarországra is - tette hozzá a szóvivő.