Infostart.hu
eur:
381.14
usd:
322.6
bux:
128205.46
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Kisfiú ül egy lépcsőn egy romos társasháznál Beregszászon, ahova adományokat szállított a Magyar Református Szeretetszolgálat 2015. április 23-án. A segélyszervezet 2014 szeptemberében kezdődött programja keretében hetente alapvető élelmiszereket, egészségügyi felszereléseket és ruhákat szállítanak kárpátaljai rászorulóknak.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Sokkoló adatok a gyermekszegénységről

A Föld 17 év alatti népességének nagyjából 20 százaléka él szélsőségesen szegény körülmények között.

Világszerte mintegy 385 millió gyerek és fiatalkorú él szélsőségesen szegény körülmények között, ez a Föld 17 év alatti népességének nagyjából 20 százaléka - derült ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerdán nyilvánosságra hozott közös jelentéséből.

A dokumentum definíciója szerint szélsőséges szegénység az, ha valaki naponta kevesebb mint 1,66 euróból kénytelen megélni.

Az UNICEF és az ILO arra is rámutatott, hogy a gyerekek szociális támogatása nagyon eltérő az egyes kontinenseken, és világszerte a gyerekek alig több mint egyharmada részesül szociális juttatásokból.

Afrikában a legrosszabb a helyzet, itt a gyerekek mindössze 16 százaléka kap segítséget az államtól.

Eközben Európában a gyerekek 87 százaléka részesül szociális ellátásokból, Ázsiában pedig ez az arány 28 százalék.

Az ENSZ két szakosított szervezete felhívta a politikusok figyelmét arra, hogy terjesszék ki a szociális juttatások körét, mert a gyerekek és családok közvetlen támogatása éppen azokat az akadályokat segít felszámolni, amelyek gyakran meggátolják a gyerekek jogainak érvényesülését.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×