A terv szerint a második világháború óta először rendelkezik majd Japán repülőgép-hordozókkal. Ezt két, Izumo osztályú helikopterhordozó átalakításával tervezik elérni. Továbbá napirenden szerepel 18 darab amerikai F-35B típusú harci repülőgép beszerzése is, amelyek képesek rövid távon felszállni és függőlegesen leszállni.
A terv megjegyzi, hogy Kína katonai terjeszkedése és technológiai fejlődése erőteljes aggodalomra ad okot. Az észak-koreai fenyegetés ellen két Aegis rakétavédelmi rendszer telepítése szerepel a tervekben. "Valóban hatékony, új védelmi képességekre van szükségünk, nem csak a már meglévő képességek naprakészen tartására" - jegyzi meg a védelmi terv, amely éppen erre hivatkozva a hadviselés új területein, így a kibervédelem terén is fejlesztéseket irányoz elő.
A védelmi terv bírálói szerint a dokumentum eltér az ország eddigi, kizárólag önvédelemre alapuló honvédelmi stratégiájától. Ez a második világháború után elfogadott, pacifista alkotmányból fakad, amelynek értelmében Japán nem tart fenn hagyományos haderőt. A kormány a tervben leszögezi, hogy az alkotmányt sértő, támadó jellegű harci eszközöket a jövőben sem fognak rendszerbe állítani.
A középtávú védelmi terv keretében Japán a következő öt évben rekordméretű összeget, 27,47 billió jent (mintegy 69,5 billió forintot) irányoz elő védelmi kiadásokra. Abe Sindzó 2012-es kormányra kerülése óta stabilan emelkednek Japán védelmi kiadásai. Jövőre a védelmi tárca 5,3 billió jent (nagyjából 13,4 billió forintot) tervez ilyen célokra fordítani.