Infostart.hu
eur:
378.66
usd:
324.79
bux:
128014.87
2026. április 9. csütörtök Erhard
Frankfurt, 2018. január 29.2017. augusztus 2-án Frankfurtban készített kép egy dízel Volkswagen kipufogóiról. Német újságok 2018. január 28-i beszámolói szerint a Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított és időközben már megszűnt, a szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport (EUGT) megbízásából az aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete 25 emberen tanulmányozta a dízel üzemanyag füstjében lévő egyik gáz, a nitrogén-dioxid (NO2) hatását. (MTI/AP/Michael Probst)
Nyitókép: Michael Probst

Megvan a megállapodás az autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről

Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest - állapodtak meg az Európai Unió (EU) társjogalkotó intézményei.

A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezségről az Európai Bizottság számolt be, hangsúlyozva, hogy ez fontos lépés a közlekedési szektor modernizálása felé, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson.

A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautók, 30 százalékot a kisteherautók vonatkozásában.

A kompromisszum értelmében

2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni.

A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni.

Az elfogadott értékek lényegesen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például Németország szeretett volna. Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna.

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik.

"Végcélunk, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legversenyképesebb járműveket, itt használják a legmodernebb infrastruktúrát, illetve hogy csökkenjen a légszennyezettség" - közölte Maros Sefcovic energiaunióért felelős uniós biztos.

Hozzátette, hogy a lépés bizonyítja az EU elkötelezettségét a párizsi klímaegyezmény mellett, és egyértelmű politikai jelzést küld az iparnak, a befektetőknek és a fogyasztóknak.

Kollégája, Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság éghajlat- és energiapolitikáért felelős tagja ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak nevezte az egyezséget.

Rámutatott: ezen szabályozással megfelelő mértékben csökkentik a közlekedési szektor károsanyag-kibocsátását, pénzt takarítanak meg a fogyasztók számára, továbbá segítik az európai zöldipar innovációját és globális vezető szerepének megerősítését.

Európában évente 400 ezer haláleset írható a légszennyezés számlájára.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×