eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Angela Merkel német kancellár beszédet mond Európa jövőjéről az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. november 13-án.
Nyitókép: MTI/AP

Európai hadsereg felállításáról beszélt Angela Merkel

A kül- és biztonságpolitika terén való egységes fellépéssel lehet csak megvédeni Európa érdekeit, ezért el kell gondolkodni egy tényleges európai hadsereg létrehozásán - érvelt az Európai Parlamentben Angela Merkel.

A német kancellár Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folyatott vitájában hangsúlyozta, hogy az európai hadsereg nem a NATO ellenében jönne létre, hanem azzal együttműködve tevékenykedhetne. Létrehozása a politikus szerint azt biztosítaná, hogy soha többet ne lehessen háború.

Angela Merkel arra emlékezetett, hogy a védelemre vonatkozó döntéshozatal meggyorsítása érdekében a tagországok részvételével egy európai biztonsági tanács létrehozására tett javaslatot, amelynek feladatai között lenne a fegyverrendszerek közös fejlesztése és a közös fegyverexport-politika kiépítése is az egységes fellépés érdekében.

"Saját kezünkbe kell venni sorsunkat, ha egységes közösségként fent akarunk maradni"

- fogalmazott a kancellár, aki beszédében Európa lelkének nevezte a szolidaritást és a toleranciát. Mint mondta, a toleranciára épülő szolidaritás a feltétele minden működőképes közösségnek, köztük az Európai Uniónak is,

"a szolidaritás pedig mindig azt jelenti, hogy leküzdjük a nemzeti egoizmusokat".

Aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, aki csorbítja a civil társadalom jogait, csorbítja a sajtószabadságot, az nem csak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában. Európa ugyanis csak jogállamiságon alapuló közösségként tud működni, amelyben mindenki ugyanúgy tiszteletben tartja a jogszabályokat.

Angela Merkel kiemelte, a migráció tekintetben Európa nem annyira egységes, mint amennyire szeretné. Véleménye szerint, minden Európainak haszna van abból, ha a tagországok segítik azokat a tagállamokat, amelyeket különösen érint a migrációs válság. Noha az egyes tagállamok történelmi tapasztalata befolyásolja a menekültek befogadásának politikáját, a szolidaritás jegyében mindent meg kell tenni a közös út megtalálása érdekében.

Megerősítette, hogy szükség van egy közös európai határvédelemre, egy ellenőrzési mechanizmus kiépítésére, hogy tudni lehessen, ki tartózkodik az unió területén és ki hagyta már el Európát.

Helyes a közösség határvédelmi ügynöksége, a Frontex fejlesztése, és hatékonysága érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani.

"Közös mércéket kell kialakítani, különben nem tudjuk a feladatokat megoldani. A tolerancia és a szolidaritás az, amelyek a közös jövőt szavatolhatják, csak ezért érdemes dolgozni és harcolni. Meggyőződésem, hogy Európa az legjobb esélyünk a tartós jólétre, a tartós békére és a biztos jövőre" - tette hozzá.

Egy képviselői hozzászólásra adott válaszában a kancellár elmondta, amikor nagyon sok menekült tartózkodott Magyarországon, Orbán Viktor Németországhoz és Ausztriához fordult azzal a kérdéssel: készen állnak-e arra, hogy segítséget nyújtsanak és menekülteket fogadjanak be. Kijelentette:

ki kell mondani, hogy Magyarország 2015-ben még nem tudta megvédeni a külső határait.

Hozzátette, soha nem ellenezte, hogy Magyarország vállalja külső határai védelmének feladatát. "Egyszerűen csak megállapítottam, hogy Magyarország erre nem volt képes. És amiért erre Magyarország nem volt képes, mások segítettek.

Azt, hogy nap mint nap szidalmaznak azért, mert akkor segítettünk Magyarországon, mert segítségért fordult hozzánk és Ausztriához, nagyon furcsának tartom"

- fogalmazott. A kétsebességes Európa témájával kapcsolatban úgy vélekedett, egy ilyen modell olyan Európát jelent, amelyben a tagállamok eldönthetik, hogy mely dolgokban akarnak részt venni, és melyekben nem. Ilyen a schengeni övezet, a belügyi együttműködés, és nem minden ország használja az közös uniós fizetőeszközt, az eurót sem. Ilyen alapon nem lehet azt mondani Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy be kell vezetniük az eurót, ha az azok nem akarják. Ez azt jelenti, hogy már így is többsebességes Európa van.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában a migrációs válságra utalva hangsúlyozta, Angela Merkelnek "igaza volt, cselekedetével utat mutatott a világ számra, amikor 2015-ben nem zárta le a határokat".

Manfred Weber az EP néppárti frakciójának vezetője felszólalásában kijelentette, Európa jövője és egységének megőrzése érdekében fel kell hagyni végre azzal, hogy Brüsszelre hárítják a felelősséget.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője a vita folyamán kijelentette,

Orbán Viktor miniszterelnök "személyes keresztes hadjáratának és antiszemitizmusának tanúi vagyunk",

a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója ellen, amely miatt az intézménynek be kell zárnia kapuit.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a szegénységben élők számára fontos azt hangsúlyozni, hogy nincs kétsebességes Európa, és az unió elég erős ahhoz, hogy segítséget nyújtson számukra.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő felszólalásában leszögezte, a kancellár és pártja, valamint az Európai Néppárt súlyos kudarcot vallott, amikor elmulasztotta kizárni soraiból a Fideszt és taktikai számításból megtűri Orbán EU-ellenes, illiberális kurzusát". Angela Merkelnek kulcsszerepe lehet ebben úgy, hogy teljes politikai súlyát latba veti, tekintélyét felhasználja "Orbánék kizárása és a hasonszőrű nacionalista szélsőségesek megfékezése érdekében" - fejtette ki Szanyi Tibor.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×