eur:
410.7
usd:
393.85
bux:
0
2024. december 27. péntek János
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a visegrádi országok (V4) kormányfői, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján 2018. június 29-én.
Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Politico: törések alakultak ki a visegrádi négyek csoportjában

Az elmúlt hónapokban törések keletkeztek a visegrádi négyek csoportján belül, már inkább Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia szövetségéről van szó - írta kedden a Politico.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy el kell felejteni az Európai Unióban alakuló, sokat emlegetett keleti-nyugati megosztottságot, mert az új törésvonal a keleti országokon belül húzódik.

A szocialista blokk egykori tagjainak álláspontja jelentősen eltér számos fontos ügyben, például a jogállamiság és a védelempolitika kérdésében, és ez kihatással lehet a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló tárgyalásokra. Miközben ugyanis a régió egésze jelentősen függ az EU-s támogatásoktól, a politikai egység hiánya megnehezíti a közös fellépést - emelték ki.

A cikkben rámutattak, hogy az utóbbi időszakban fokozódott a megosztottság a visegrádi államok között, mivel a magyar és a lengyel kormány folyamatosan hadakozik Brüsszellel a jogállamisági kérdések miatt, Csehország és Szlovákia azonban mérsékeltebb.

"Amit látunk, az már inkább V2+V2, mint V4" - mondta egy névtelenséget kérő közép-európai diplomata a híroldalnak.

A Politico emlékeztetett rá, hogy Budapest és Varsó egyfajta kölcsönös védelmi szerződést kötött, ígéretet tettek rá, hogy leszavazzák az esetleges szankciókat a másik ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárásban. Pozsony és Prága azonban nem tett hasonló nyilatkozatokat, ehelyett tárgyalást sürget a vita megoldása érdekében.

A szerző szerint a távolodás folyamata természetes fejlődésnek számít a térségben, amelyet lényegében egyedül az öt évtizeden át tartó szovjet uralom egyesített.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×