Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Angela Merkel lehetséges utódjáról nyilvánítottak véleményt a németek

A németek legnagyobb része Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőt választaná meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.

A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikusra a német választók 38 százaléka szavazna a Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint.

A CDU-szavazók táborán belül 44 százalékos az országos politikába csaknem tíz év szünet után visszatérő volt frakcióvezető támogatottsága.

A második helyen Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár áll, a távozó pártelnök, Angela Merkel szövetségeseként számon tartott politikusra 27 százalék szavazna. A CDU bázisában 39 százalékos a támogatottsága.

A harmadik Jens Spahn egészségügyi miniszter, a legfiatalabb elnökjelöltre a németek 13 százaléka, a CDU-szavazók 9 százaléka voksolna.

A 38 éves miniszter szintén a konzervatív irányzathoz tartozik. Pályafutását a CDU legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök egyengette, aki azonban az elnöki tisztségre régi barátját és politikai harcostársát, Friedrich Merzet tartja a leginkább alkalmasnak. A Bild am Sonntag szerint azt javasolja Jens Spahnnak, hogy szálljon ki az elnökjelölti küzdelemből.

Angela Merkel hétfőn jelentette be, hogy 18 év után befejezi a pártelnöki munkát. Döntésének közvetlen előzménye, hogy a Hessen tartományban előző nap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson pártjának támogatottsága 27 százalékra süllyedt az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.

A következő elnököt a párt december 7-én kezdődő hamburgi kongresszusán választják meg. Egy másik vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) összeállítása szerint a jelöltek a következő hetekben regionális konferenciákon és párton belüli szervezetek tanácskozásain mutatják be programjukat.

A FAS szerint az erőviszonyokat nem lehet pontosan felmérni, de a jelenlegi állás szerint nagyon valószínű, hogy a küzdelem Friedrich Merz és Annegret Kramp-Karrenbauer között fog eldőlni, és Jens Spahnnak nincsen esélye a pártelnöki pozíció megszerzésére. A tisztség betöltéséről a kongresszus 1001 küldöttje dönt majd titkos szavazással.

Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője. A tisztséget Angela Merkel vette át tőle. Ezután fokozatosan kivonult az országos politikából, és 2009 óta szüneteltette hivatásos politikusi pályafutását.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×