Infostart.hu
eur:
387.85
usd:
330.99
bux:
109278.66
2025. december 18. csütörtök Auguszta
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Angela Merkel lehetséges utódjáról nyilvánítottak véleményt a németek

A németek legnagyobb része Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőt választaná meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.

A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikusra a német választók 38 százaléka szavazna a Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint.

A CDU-szavazók táborán belül 44 százalékos az országos politikába csaknem tíz év szünet után visszatérő volt frakcióvezető támogatottsága.

A második helyen Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár áll, a távozó pártelnök, Angela Merkel szövetségeseként számon tartott politikusra 27 százalék szavazna. A CDU bázisában 39 százalékos a támogatottsága.

A harmadik Jens Spahn egészségügyi miniszter, a legfiatalabb elnökjelöltre a németek 13 százaléka, a CDU-szavazók 9 százaléka voksolna.

A 38 éves miniszter szintén a konzervatív irányzathoz tartozik. Pályafutását a CDU legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök egyengette, aki azonban az elnöki tisztségre régi barátját és politikai harcostársát, Friedrich Merzet tartja a leginkább alkalmasnak. A Bild am Sonntag szerint azt javasolja Jens Spahnnak, hogy szálljon ki az elnökjelölti küzdelemből.

Angela Merkel hétfőn jelentette be, hogy 18 év után befejezi a pártelnöki munkát. Döntésének közvetlen előzménye, hogy a Hessen tartományban előző nap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson pártjának támogatottsága 27 százalékra süllyedt az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.

A következő elnököt a párt december 7-én kezdődő hamburgi kongresszusán választják meg. Egy másik vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) összeállítása szerint a jelöltek a következő hetekben regionális konferenciákon és párton belüli szervezetek tanácskozásain mutatják be programjukat.

A FAS szerint az erőviszonyokat nem lehet pontosan felmérni, de a jelenlegi állás szerint nagyon valószínű, hogy a küzdelem Friedrich Merz és Annegret Kramp-Karrenbauer között fog eldőlni, és Jens Spahnnak nincsen esélye a pártelnöki pozíció megszerzésére. A tisztség betöltéséről a kongresszus 1001 küldöttje dönt majd titkos szavazással.

Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője. A tisztséget Angela Merkel vette át tőle. Ezután fokozatosan kivonult az országos politikából, és 2009 óta szüneteltette hivatásos politikusi pályafutását.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×