Infostart.hu
eur:
355.54
usd:
307.8
bux:
133247.63
2026. június 11. csütörtök Barnabás
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Angela Merkel lehetséges utódjáról nyilvánítottak véleményt a németek

A németek legnagyobb része Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőt választaná meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.

A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikusra a német választók 38 százaléka szavazna a Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint.

A CDU-szavazók táborán belül 44 százalékos az országos politikába csaknem tíz év szünet után visszatérő volt frakcióvezető támogatottsága.

A második helyen Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár áll, a távozó pártelnök, Angela Merkel szövetségeseként számon tartott politikusra 27 százalék szavazna. A CDU bázisában 39 százalékos a támogatottsága.

A harmadik Jens Spahn egészségügyi miniszter, a legfiatalabb elnökjelöltre a németek 13 százaléka, a CDU-szavazók 9 százaléka voksolna.

A 38 éves miniszter szintén a konzervatív irányzathoz tartozik. Pályafutását a CDU legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök egyengette, aki azonban az elnöki tisztségre régi barátját és politikai harcostársát, Friedrich Merzet tartja a leginkább alkalmasnak. A Bild am Sonntag szerint azt javasolja Jens Spahnnak, hogy szálljon ki az elnökjelölti küzdelemből.

Angela Merkel hétfőn jelentette be, hogy 18 év után befejezi a pártelnöki munkát. Döntésének közvetlen előzménye, hogy a Hessen tartományban előző nap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson pártjának támogatottsága 27 százalékra süllyedt az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.

A következő elnököt a párt december 7-én kezdődő hamburgi kongresszusán választják meg. Egy másik vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) összeállítása szerint a jelöltek a következő hetekben regionális konferenciákon és párton belüli szervezetek tanácskozásain mutatják be programjukat.

A FAS szerint az erőviszonyokat nem lehet pontosan felmérni, de a jelenlegi állás szerint nagyon valószínű, hogy a küzdelem Friedrich Merz és Annegret Kramp-Karrenbauer között fog eldőlni, és Jens Spahnnak nincsen esélye a pártelnöki pozíció megszerzésére. A tisztség betöltéséről a kongresszus 1001 küldöttje dönt majd titkos szavazással.

Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője. A tisztséget Angela Merkel vette át tőle. Ezután fokozatosan kivonult az országos politikából, és 2009 óta szüneteltette hivatásos politikusi pályafutását.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Csúnya és volt szerdán az amerikai tőzsdéken, a rossz hangulat pedig átragadt az ázsiai tőzsdékre is, ahol a nap elején nagy mínuszok alakultak ki, onnan viszont napon belül valamelyest fordult a hangulat, és például a japán tőzsde kis pluszba lendült. A hangulat azonban továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. A határidős részvényindexek állása alapján a tegnapi nagyobb esés után ma stabilizálódhatnak a vezető részvényindexek, stagnálás jöhet az európai, és mérsékelt emelkedés az amerikai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×