Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Újabb koreai tárgyalási forduló jön

A Washington és Phenjan közötti tárgyalásokon az északi nukleáris program felszámolásának kérdésében beállt patthelyzetet is fel szeretnék oldani.

Észak- és Dél-Korea megállapodtak, hogy szeptember 18-20. között újabb csúcstalálkozót tartanak Phenjanban, és megvitatják a Koreai-félsziget atommentesítésének megvalósításához szükséges "gyakorlati lépéseket" - közölte csütörtökön phenjani tárgyalásait összegezve egy magas rangú dél-koreai tisztségviselő.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető "megerősítette elkötelezettségét" a Koreai-félsziget "teljes atommentesítése mellett", és kifejezte, hogy kész ennek érdekében szoros együttműködést folytatni Dél-Koreával és az Egyesült államokkal - mondta újságíróknak Szöulban Csung Ui Jong nemzetbiztonsági tanácsadó egy nappal azután, hogy Phenjanban Kim Dzsong Unnal találkozott.

Mun Dzse In dél-koreai elnök azért menesztett küldöttséget szerdán az észak-koreai fővárosba, hogy egyeztessék az idei harmadik Korea-közi csúcstalálkozó időpontját és napirendjét, és feloldják a Washington és Phenjan közötti tárgyalásokon az északi nukleáris program felszámolásának kérdésében beállt patthelyzetet.

A felek még augusztus 13-án állapodtak meg abban, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető újabb csúcstalálkozót tart, ezúttal már Phenjanban. Ez idén a harmadik találkozó lesz közöttük, az első kettő április 27-én, illetve május 25-én volt Panmindzson határfaluban, a két országot elválasztó demilitarizált övezetben.

Feltételezések szerint a két Korea közötti békeszerződés aláírásáról is szó eshetett szerdán Phenjanban.

Az 1950 és 1953 közötti koreai háborút nem békeszerződés, hanem fegyverszüneti megállapodás zárta le, amelyet Észak-Korea, a Phenjant segítő kínai önkéntes haderő és a Szöult támogató, főleg amerikai ENSZ-csapatok írtak alá. Békeszerződés hiányában a felek jogilag ma is hadban állnak egymással.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×