Vlagyimir Putyin közölte, hogy a

nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében egyformán öt évvel, a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre kell emelni.

Az eredeti elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2019-től 2034-ig fokozatosan 8 évvel, 55-ről 63 évre emelték volna fel. A férfiak esetében a terv a jelek szerint változatlan marad, és a jogosultság 2028-ig 60 helyett 65 évtől lesz majd érvényesíthető.

A nőknél a gyerekek száma csökkenteni fogja a nyugdíjkorhatárt a Putyin által ismertetett elképzelés szerint. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig - mint ahogy eddig is - a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe.

Az elnök javaslatot tett a "nyugdíj előtt álló állampolgár" szociális kategória bevezetésére - a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves kortól - egyben ösztönözve a munkáltatókat a védett korban lévők alkalmazására, és büntetést helyezve kilátásba diszkriminatív elbocsátásuk esetén. Az állam a jövőben finanszírozná az érintettek átképzését, valamint esetükben egy évig a jelenlegi 4900-ról havi 11 280 rubelre emelné fel a munkanélküli segélyt. (Egy rubel jelenleg mintegy 4,1 forintot ér)

Putyin szerint három évvel csökkenteni kell a munkaviszony hossza alapján választható korai nyugdíjba vonulás határát,

a nők esetében 37, a férfiakéban pedig 42 munkában eltöltött évre. Az elnök indítványozta, hogy azok, akiket már 2019-től érintene a reform, az elkövetkező két év folyamán a megnövelt korhatár előtt fél évvel kérhessék nyugdíjazásukat. Javasolta, hogy a nők 55, a férfiak pedig 60 éves koruktól részesülhessenek ingatlanadó-kedvezményben, függetlenül attól, hogy már nyugdíjba mentek-e vagy sem.

Az orosz vezető támogatásáról biztosította több különösen megterhelő hivatás művelőinek, valamit az északi kis népekhez tartozóknak a korai nyugdíjazását.

A nyugdíjreform tervezetének hatására, amelyet Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, éppen a labdarúgó-világbajnokság nyitónapján terjesztett elő, mind Putyin, mind a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága megcsappant. Több nagyvárosban tiltakozó megmozdulások voltak, és a változások ellen népszavazást kezdeményeztek. A reform elutasítottsága a közvélemény-kutatások szerint mintegy 90 százalékos, az ellene elindított petícióra csaknem hárommillió aláírás gyűlt össze,

A korhatár felemelését a parlament alsóháza, az Állami Duma július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott.

Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát, de közben a lakosság ragaszkodik a szovjet korszakban elért szociális vívmányok megtartásához is.

Szerdai televíziós beszédében Putyin azt hangsúlyozta, hogy a reform célja a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzése és a nyugdíjaknak az inflációt meghaladó emelése. Szavai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 14 144 rubelről 2024-től 20 ezerre nő majd. ENSZ-statisztikára hivatkozva kijelentette, hogy Oroszországban az elmúlt másfél évtized alatt 7,8 évvel nőtt meg a várható élettartam.

A változások bevezetését a demográfiai helyzet alakulásával indokolta, azzal, hogy a most munkába lépő nemzedék létszámát a második világháború pusztítása és a 90-es évek társadalmi-gazdasági megrázkódtatása miatti hullámvölgy határozza meg. Az elnök szerint a kormány a nyugdíjkorhatár emelése mellett megvizsgált olyan alternatív lehetőségeket is, mint a progresszív adó bevezetése, a nyugdíjalap ingatlanjainak eladása, az olajipari vállalatok megadóztatása vagy a Nemzeti Jóléti Alap jelentősebb megterhelése, de ezek szerinte nem hoztak volna tartós és fenntartható megoldást.