Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Monchique, 2018. augusztus 6.Erdőtűz tombol a dél-portugáliai Monchique település közelében 2018. augusztus 5-én. A térségben több mint 800 tűzoltó 220 járművel és tíz helikopterrel küzd a lángok megfékezésén (MTI/EPA/Filipe Farinha)
Nyitókép: FILIPE FARINHA

Sérültjei is vannak a Portugáliában pusztító erdőtűznek

Több mint ezren vesznek részt az oltásban a 46,8 fokos hőségben, épületeket, köztük szállodát kellett kiüríteni.

Legalább huszonnégyen megsérültek a Portugália déli részén található Algarve tartományban tomboló erdőtüzekben, egy 72 éves asszonyt helikopterrel szállítottak kórházba - értesült a Público című helyi napilap hétfőn.

A Monchique környéki hegyekben pusztító lángokat egyelőre nem sikerült megfékezni. A tűzoltásban több mint ezren vesznek részt 300 járművel. Erőfeszítésüket egy repülőgép is segíti. Helikopterek nem tudnak felszállni a sűrű füst miatt. A tűz miatt több épületet evakuálni kellett, köztük egy szállodát.

Portugáliában napok óta tombol a hőség.

Hétvégén több helyen rekordokat mértek, köztük Lisszabonban, ahol negyven fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála.

A legmagasabb értékeket az ország középső részén található Alvegában mérték: a település szombaton 46,8 Celsius-fokkal beírta magát a portugál meteorológia történetébe.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×