Infostart.hu
eur:
361.6
usd:
311.31
bux:
131917.51
2026. május 19. kedd Ivó, Milán

A görög kormányfő vállalja a felelősséget a tragédiáért

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök bejelentette: vállalja a politikai felelősséget a Görögországot sújtó súlyos erdőtüzekért, amelyek a legfrissebb adatok szerint 87 ember életét követelték eddig. A kormányfő hasonló felelősségvállalásra szólította fel a kormányt is.

"Mindenekelőtt azért hívtam ma ide Önöket, hogy

teljes mértékben politikai felelősséget vállaljak ezért a tragédiáért a kabinet tagjai és a görög nép előtt"

- jelentette ki Ciprasz az erdőtüzek okainak és következményeinek elemzése céljából összehívott rendkívüli kabinetülésen. "Úgy vélem, hogy ez magától értetődő egy ország miniszterelnöke számára" - tette hozzá. A görög kormányfő felszólította a kabinet tagjait, hogy vállalják ők is a politikai felelősséget a történtekért.

Ciprasz azt követően szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt, hogy az Új Demokrácia (ND) nevű jobbközép, legfőbb ellenzéki párt pénteken, a tragédia miatt elrendelt háromnapos nemzeti gyász lejárta után bírálta a kormány csütörtök esti sajtótájékoztatóját, amelyen - mint mondták - semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el.

A csütörtök esti sajtótájékoztatón Níkosz Tószkasz görög polgári védelmi miniszter elmondta: komoly jelek utalnak arra, hogy gyújtogatás okozta a tűzvészt. A tárcavezető szerint azonban nem csak jelek, hanem bizonyítékok és tanúvallomások is alátámasztják a gyújtogatásra vonatkozó gyanút. Részletekkel azonban nem szolgált a nyomozásra tekintettel. A pénteki kabinetülésen Ciprasz éberségre szólított fel, mert - mint mondta - a gyújtogatók "újra lecsaphatnak".

Ciprasz szerint az erdőtüzek egyik legfőbb oka az illegális házépítés gyakorlata, amit - mint fogalmazott - az előző kormányok évtizedekig eltűrtek. Fogadkozott, hogy a kormány nemzeti tervet dolgoz ki e gyakorlat ellen, és fejleszti polgári védelmi szolgálatát annak érdekében, hogy "biztosítsa (...), hogy nem lesz több ilyen tragédia".

A tüzek nem aludtak ki teljesen, a pénteki nap folyamán továbbra is mintegy 300 tűzoltó és önkéntes vett részt az oltásban. A hatóságok közlése szerint eddig 3084 házat vizsgáltak meg az erdőtüzek sújtotta területeken, közülük 1543 lakhatatlanná vált.

Az áldozatok azonosítása folyamatban van. Sokuk a felismerhetetlenségig összeégett, őket az igazságügyi orvosszakértők a hozzátartozóktól kapott DNS-minták alapján próbálnak azonosítani. Az eltűntek pontos számára vonatkozó információkkal a hatóságok csak a vizsgálatok lezárultát követően fognak tudni szolgálni. Jelenleg annyit tudni, hogy "többtucatnyi" embert tartanak eltűntként nyilván.

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

A költségvetési politikát ígértek az iráni háború okozta gazdasági kockázatok kezelésére, miközben a fejlett országok államkötvény-piacain 2004 óta nem látott feszültségek alakultak ki – figyelmeztettek a G7-országok pénzügyminiszterei párizsi találkozójukon. A közös nyilatkozatban elismerték, hogy a közel-keleti konfliktus az energia- és élelmiszerellátási láncokon keresztül növeli az inflációs kockázatokat. A jegybankok az árstabilitás megőrzését jelölték meg elsődleges célként, miközben a háború kitörése óta egyik G7-ország sem emelt kamatot. A kötvényhozamok utoljára 2004-ben voltak ilyen magasan, de az amerikai hosszúoldalon három évtizede nem látott szinten áll. A G7 országok miniszterei emellett megerősítették Ukrajna támogatását, és a mesterséges intelligencia pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataival is foglalkoztak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×