eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Isztambul, 2018. május 18.Recep Tayyip Erdogan török államfő egy isztambuli nagygyűlésen, amelyet a palesztin nép mellett tartottak 2018. május 18-án. Az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való 2018. május 14-i áthelyezése ellen tüntetők közül az izraeli biztonsági erők legalább 60 embert agyonlőttek és  több mint 2700-at megsebesítettek a Gázai övezet határán zajló összecsapásokban. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Nyitókép: TOLGA BOZOGLU

Új korszak kezdődik Törökországban

Megújíthatja felhatalmazását a hétvégén Recep Tayyip Erdogan török elnök és az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), mivel vasárnap előrehozott parlamenti választást és elnökválasztást tartanak az országban. A közvélemény-kutatások alapján a várható eredményről az InfoRádió Egeresi Zoltánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát kérdezte.

Kettős választást fognak tartani Törökországban, hiszen lesz elnök- és parlamenti választás – mondta az InfoRádió kérdésére Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Hozzátette: az elnökválasztásnak az a nagy kérdése, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő az első fordulóban fog-e nyerni, vagy szükség lesz második fordulóra.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Erdogan meglehetősen nagy támogatottságnak örvend, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az első fordulót nem lesz képes majd megnyerni,

azonban a második kört igen. Egy ellenzéki jelölt áll majd vele szemben, aki feltehetően nem tudja majd begyűjteni az összes protest szavazatot - vélekedett a szakértő.

Borítékolható, hogy az AKP nyeri majd a parlamenti válsztásokat, ahogy az elmúlt 15 évben mindig ez a párt kapta a legtöbb szavazatot.

Az előző választásokon az AKP csaknem 50 százalékot ért el, ám most gyengébb eredményre számíthat. Az előrejelzések szerint 40 és 45 százalék körül lesz majd az eredményük. Ez önmagában sem fogja megroppantani a pártot, de amennyiben szükséges lesz, egy-két nacionalista parlamenti párttal koalíciót is tud majd kötni - fogalmazott Egeresi Zoltán.

Miről is döntenek?

A választással párhuzamosan az ország politikai rendszere elnökire változik, tehát a végrehajtó hatalom feje immár nem a kormány, hanem a köztársasági elnök lesz.

Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. Az elnököt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer öt évre.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet.

A szavazásra jogosultak helyi idő szerint reggel 8 órától délután 17 óráig járulhatnak az urnákhoz. A Legfőbb Választási Tanács (YSK) első részeredményei helyi idő szerint este 18 órától várhatók.

Az államfőválasztáson hat jelölt indul, a parlamentin nyolc párt és a néhányuk által alkotott, két ellentétes pártszövetség. Erdogannak az államfőválasztáson a fő riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke. Két további jelölt a kevésbé esélyesek közé tartozik.

Az államfőválasztás esetleges második fordulójára július 8-án kerül sor, de akkor már csak az első két helyezett között. A parlamenti választás egyfordulós.

A török hatóságok összesen 59 millió 391 ezer 328 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 56 millió 342 ezer 263-at belföldön, 3 millió 49 ezer 65-öt pedig külföldön.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×