eur:
411.62
usd:
395.3
bux:
79712.64
2024. november 22. péntek Cecília
Brüsszel, 2018. május 15.Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nyilatkozik a sajtónak az Európai Unió brüsszeli Európa-épületében, ahol részt vett a Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezette német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón 2018. május 15-én. (MTI/AP/Olivier Matthys)
Nyitókép: Olivier Matthys

Az Európai Uniót bírálta az iráni külügyminiszter

Az Európai Unió nem tesz eleget az Irán atomprogramját korlátozni hivatott többhatalmi megállapodás fenntartása érdekében - jelentette ki vasárnap Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.

Az Egyesült Államoknak a szerződésből történt kilépésével Irán lakosságának elvárásai nőttek az EU-val szemben, hogy az atomalkuval járó előnyök a perzsa ország számára megmaradjanak.

A jelenlegi helyzetben azonban az egyezmény európai támogatása nem elegendő

- mondta Zaríf a Teheránban tartózkodó Miguel Aries Canete energiaügyi uniós biztosnak.

Canete két napig tárgyalt iráni tisztségviselőkkel az egyezménybe foglaltak fenntartásának lehetőségeiről. Nyugati újságíróknak azt mondta, hogy az atomalkut meg kell őrizni, nehogy egy újat kelljen létrehozni.

"Üzenetünk világos. Ez a nukleáris megállapodás működik"

- szögezte le.

Az iráni külügyminiszter azonban nehezményezte azt, hogy bizonyos európai vállalatok kivonulhatnak az Iránnal folytatott együttműködésből, ami viszont egyáltalán nem összeegyeztethető az EU-nak az egyezmény betartására vonatkozó kötelezettségvállalásával.

Ezzel szemben Ali Motahhari, a teheráni törvényhozás első házelnök-helyettese a nap folyamán korábban azt mondta, hogy a kormány elégedett az EU-s partnerekkel folytatott megbeszélésekkel. Európa világosan elhatározott abban, hogy megmutassa: független Amerikától - fogalmazott. Hozzátette: az erre tett európai lépések egyelőre "elfogadhatóak".

Canete az első nyugati vezető, akit Teheránban fogadtak azóta, hogy az Egyesült Államok felmondta a Teherán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország által 2015-ben megkötött atomalkut, amelyben Irán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében csökkenti az urándúsítást.

Washington elrendelte a már feloldott szankciók újbóli életbe léptetését is,

amelyek külföldi vállalatokat - közöttük európai cégeket is - érintenek.

A szerződés felmondása és a szankciók jelentette fenyegetés jelentős pénzügyi kockázatot hordoz az Iránba beruházni kívánó cégek számára, és súlyos következményekkel fenyegeti az iráni gazdaságot.

Az Európai Bizottság pénteken elindította az úgynevezett blokkoló rendelet aktiválását célzó folyamatot, hogy kivédje az amerikai szankciók által az Iránba beruházni kívánó európai cégekre gyakorolt területen kívüli hatást. Ez elsősorban az Egyesült Államoktól kevéssé függő kis- és középvállalatok számára lesz kedvező - emlékeztetett szombaton Cantene.

Az európai vezetők ígéretet tettek a szerződés fenntartására és az uniós cégeket védelmező intézkedések meghozatalára, de több európai vállalat - így a francia Total és a holland Maersk - már jelezte, hogy csak akkor marad Iránban, ha kifejezett mentességet kap a fél év múlva teljes egészében újból életbe lépő büntetőintézkedések alól.

Az Irán és az EU közötti kereskedelem értéke mintegy 20 milliárd euró, export és import egyaránt. Az unió többségében - 90 százalékban - kőolajat vásárol Irántól, amelyet elsősorban Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, Görögországba, Hollandiába és Németországba szállítanak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×