Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Teherán, 2018. május 8.Az iráni elnök sajtóhivatalának felvételén Haszan Róháni iráni elnök beszédet mond Teheránban 2018. május 8-án, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomegyezményből, és elrendelte az Irán elleni szankciók visszaállítását. Róháni az állami televízióban közvetített beszédében közölte, hogy Irán tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal. (MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala)
Nyitókép: -------------------

Milyen következményei lehetnek az iráni szerződés felbontásának?

Ugrósdy Márton amerikaszakértő szerint Donald Trumpnak minden lehetősége megvolt arra, hogy egy tollvonással felbontsa az Iráni megállapodást. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, nem jelent biztonságpolitikai kockázatot az amerikai elnök intézkedése.

Ugrósdy Márton azon csodálkozik, hogy Donald Trump eddig várt az iráni atomszerződésből való kilépéssel. A Külügyi- és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese az InfoRádiónak elmondta: az amerikai jogrendszerbe nem klasszikus nemzetközi szerződésként került be a megállapodás, Barack Obama pusztán elnöki rendeletben döntött a csatlakozásról.

„Donald Trumpnak minden lehetősége megvolt arra, hogy ezt egy tollvonással visszavonja”

– emelte ki.

Az amerikaszakértő szerint a republikánusok támogatják az elnök lépését, az országos ellenzék – mint Trump más döntéseit, ezt is – ellenezni fogja. Ugrósdy Márton úgy látja, a kérdés inkább az, hogy az intézkedés azokra a gazdasági folyamatokra, amelyek Irán és Európa között megindultak, milyen hatással lesz.

„Teheránnak el kell döntenie azt, hogy miként értelmezi az Amerikai Egyesült Államok lépését. Nagyon nehéz megállapítani, hogy Teherán mit fog csinálni, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatok kettősek” – mondta az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője. Irán jelezte, hogy amennyiben többen is kilépnek az egyezményből, tehát megszűnik a megállapodás, az ország újraindítja az atomprogramot. Egyes iráni politikusok azt mondták, ha a többi állam nem tesz ilyen lépést, úgy tekintik, hogy a szerződés fennáll, és csupán Amerika különintézkedéséről van szó.

A szakértő megjegyezte, hogy a szakértők jelentős része úgy gondolja, ez utóbbi nem működhet, ugyanis

az Egyesült Államok nélkül nukleáris ügyekben nem szoktak működőképes megállapodások születni.

Tálas Péter szerint az is kérdés, hogy mi lesz a lépés tényleges következménye Amerika részéről. „Benne van a szerződésben, hogy felmondás után egy féléves tárgyalási szakasz van” – hívta fel a figyelmet a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője, aki úgy véli, ez idő alatt nagyon sok minden változhat. A kimenetel azért is kérdéses, mivel Irán az elmúlt időszakban nagyon erős játékos és szereplő lett a Közel-Keleten – tette hozzá.

„Irak, Szíria, Libanon politikailag is Teherán befolyása alá került” – hangsúlyozta a szakértő. „Az orosz-iráni-török koalíciónak sikerült hatalmon tartania Aszadot” – utalt a legutóbbi szíriai választásra.

„Erős az iráni befolyás, és azt gondolom, hogy ez sok mindenkit megfontolásra kényszeríthet, még akkor is, ha egyébként Trump és Izrael nagyon harcias kijelentéseket tesznek”

– fogalmazott Tálas Péter.

Biztonságpolitikai szempontból a szakértő szerint nem jelent kockázatot az amerikai lépés, a helyzet akkor változna, ha Irán visszatérne az atomprogramhoz. „Semmiféleképpen nem mondanám azt, hogy az erőviszonyok, vagy egyáltalán a status quo változott volna” – fogalmazott. Amennyiben azonban a megállapodás teljesen felszakad, akkor Iránnak egy éven belül lesz atomfegyvere – tette hozzá Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Drónokat észleltek csütörtök este a normandiai Brest kikötőjében található Ile Longue nevű katonai bázis felett, amely a francia nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróknak ad otthont, a francia tengerészgyalogosok tüzet nyitottak a drónokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán egy 70 pontos javaslatot fogadtak el Narendra Modi miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok újra érvényesíteni kívánja dominanciáját a nyugati féltekén, erősíti katonai jelenlétét az indo–csendes-óceáni térségben, és felülvizsgálhatja Európához fűződő viszonyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×