eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák

A nyugati demokráciák nagy stressztesztjéről beszélt a Bundestag elnöke

A migráció miatt is erősödik az antiszemitizmus Németországban - mondta Wolfgnag Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke egy hét végi lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy az iszlám hozzátartozik Németországhoz.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a muzulmán közösségekben sokan elkötelezetten fellépnek az antiszemitizmussal szemben, a történelem pedig azt mutatja, hogy az iszlám világra nem voltak annyira jellemzőek a zsidóellenes pogromok, mint más térségekre.

Ugyanakkor valóban erősödik az aggodalom, hogy radikális muszlimok az anticionizmus által is táplált, irracionális zsidógyűlöletet terjesztenek Európában. Ezzel a főleg Franciaországban, de Németországban is zajló folyamattal a leghatározottabban szembe kell szállni - mondta Wolfgang Schäuble.

Hozzátette, hogy "az antiszemitizmus nem speciális muszlim probléma", évszázadok óta jelen van Európában, így Németországban is, ahol a holokauszthoz vezetett, most viszont "a migráció révén is", és az iszlám világ radikális erői miatt erősödik az Izrael elleni gyűlölet.

A gyűlölet erősödése "megmutatja, milyen nagy feladat a szabad társadalmaknak az olyan vívmányok, mint a tolerancia és a vallásszabadság védelme az egyre gyorsabban változó körülmények és a hatalmas erejű migráció közepette".

Ez a feladat "a nyugati demokráciák nagy stressztesztje" - mondta a Bundestag elnöke, kiemelve, hogy Németország még kevésbé tűrheti el az antiszemitizmust, mint bármely más állam.

Azzal a közéleti vitával kapcsolatban, hogy Németországnak miként kellene viszonyulnia a muzulmán valláshoz és kultúrához, Wolfgang Schäuble felidézte, hogy a mindenkori kormánytagok között ő volt az első, aki még 2006-ban, szövetségi belügyminiszterként kimondta, hogy az iszlám Németország része.

Ez a kijelentés "akkor nem okozott nagy izgalmat, mert valójában csak egy ténymegállapítás", bár arról lehetnek ellentétes vélemények, hogy egy kívánatos tényről van-e szó - jegyezte meg. Elmondta, hogy az ő véleménye az, hogy

hibázik, aki nem veszi tudomásul a változásokat.

A "változásokkal együtt kell élni, és meg kell próbálni formálni őket", mert "a történelmet nem lehet megállítani", ezért "mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy az iszlám országunk részévé vált" - mondta Wolfgang Schäuble.

Arra a kérdésre, hogy ez a fejlemény mit jelent konkrétan, elmondta, hogy a muszlimoknak tudomásul kell venniük, hogy "olyan országban élnek, amelyet nem a muszilm hagyományok jellemeznek", a lakosság nem muzulmán vallású részének pedig "el kell fogadnia, hogy Németországban emelkedik a muszlimok aránya".

Hozzátette, hogy a békés együttéléshez és a különbségek elfogadásához társadalmi összetartásra és a német alaptörvény értékeire épülő szabályokra van szükség Ez hatalmas feladat, mert egy szabad társadalom csak akkor marad stabil, ha megfelelő mértékben ülteti el tagjaiban az odatartozás és a meghitt bizalom érzését - fejtette ki Wolfgang Schäuble.

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4,5 millió muszlim él, többségük török.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×