Rahmat Akilov üzbegisztáni menedékkérő azt állította, hogy hitetlenekkel akart végezni. A merénylő hűséget fogadott az Iszlám Állam dzsihadista szervezetnek, de a szélsőségesek nem jelentkeztek a támadás elkövetése után. A per egyik feladata feltárni, hogy volt-e bűntársa Akilovnak.

Az üzbegisztáni tádzsik kisebbséghez tartozó férfi mobiltelefonján több gyanús telefonszámot és üzenetet találtak, amelyeket a WhatsApp, a Telegram, a Facebook és a Zello alkalmazások segítségével küldött a támadás elkövetését megelőzően. A beszélgetések közül 16 felkeltette az ügyészség érdeklődését. A Zello applikáció egyik iszlamista fórumán Akilov több, álnevet viselő felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiknek elmondta, hogy hitetleneket akar halálra gázolni.

A hamarosan negyvenéves vádlott 2017. április 7-én egy lopott teherautóval végigszáguldott egy forgalmas stockholmi sétálóutcán - elütve több gyalogost -, majd belehajtott egy áruház épületébe, ott is embereket gázolt el. A merényletben három svéd állampolgár, köztük egy 11 éves kislány, valamint egy 41 éves brit férfi és egy 31 éves belga nő vesztette életét. Tíz járókelő megsérült.

Akilovot a támadást követően néhány óra alatt elfogták, és mindvégig előzetes letartóztatásban tartották. A merényletet megelőzően Svédország elutasította az üzbegisztáni férfi menedékkérelmét, ki kellett volna toloncolni az országból.

A vád szerint Akilov tettével arra akarta kényszeríteni Svédországot, hogy lépjen ki az Iszlám Állam elleni nemzetközi iraki misszióból. Az ügyészség terrorcselekmény elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetést kért a merénylőre.

Akilov ügyvédje, Johan Eriksson elmondta, hogy védence beismerte tettét, és elfogadta az ügyészség által javasolt büntetést.