Hazem Hoszni szerint "az, hogy az állam eltiltotta az indulástól ... azt jelenti, az állam nem akar választást tartani".

Anan hivatalos Facebook-oldalán olvasható közlés pedig úgy fogalmaz, hogy a kampány határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét, "mivel féltik a változásról álmodó állampolgárok épségét és biztonságát".

A hadseregnek az állami tévében felolvasott nyilatkozata szerint "a fegyveres erők nem hunynak szemet a kirívó törvénytelenségek felett, amelyeket Anan elkövetett, és amelyek súlyosan sértik a katonai szolgálat előírásait".

Kifogásolták például, hogy Anan nem kért engedélyt a hadseregtől indulásához az elnökválasztáson, és nem tette meg a szükséges lépéseket katonai szolgálatának befejezéséhez.

Egyiptom törvényei szerint ha egy katonatiszt politikai tisztségre pályázik, ki kell lépnie a szolgálatból és engedélyt kell kapnia jelöltségéhez a hadseregtől.

A közlemény szerint Anan a választáson való indulása érdekében olyan hivatalos dokumentumokat hamisított, amelyek szerint véget ért katonai szolgálata.

Anan 2005 és 2012 között töltötte be az egyiptomi vezérkari főnök tisztségét.

Egy szemtanú, aki ismeri Anant, a Reuters brit hírügynökségnek elmondta: a jelöltet irodájába tartva vették őrizetbe, röviddel a hadsereg közleményének megjelenése előtt. Kocsiját a katonai rendőrség fegyveres tagjai állították meg Kairó egyik főútján.

Anan szombaton a világhálón videoüzenetben tudatta, hogy indul az államfői tisztért. A jelenlegi elnök, Szíszi péntek este jelentette be, hogy indulni akar újabb mandátumért. Elemzők szerint minden bizonnyal győzelmet is arat a voksoláson.

A választás első fordulója március 26-28. között lesz, a jelölteknek január 29-ig kell bejegyeztetniük magukat.

Szíszi korábban maga is tábornokként szolgált. 2014-ben került hatalomra, miután az előző évben katonai erővel elmozdította posztjáról az iszlamista Mohamed Murszi elnököt, akinek az uralma ellen tömegtüntetések voltak, sok halálos áldozattal.

Azóta az egyiptomi hatóságok erőteljesen fellépnek az ellenzéki hangokkal szemben, és több jelölt is visszalépett attól, hogy induljon a hivatalban lévő államfő kihívójaként. Így tett január elején Ahmed Safik volt egyiptomi kormányfő is, akit számos megfigyelő Szíszi legesélyesebb kihívójának tartott. A hónap közepén az 1981-ben meggyilkolt Anvar Szadat elnök unokaöccse, Mohamed Anvar Szadat jelentette be, hogy mégsem indul az elnökválasztáson, részben a voksolást övező félelem légkörével indokolva döntését. Egyelőre úgy tűnik, Szíszi komoly kihívó nélkül marad az elnökválasztáson.