Infostart.hu
eur:
373.79
usd:
340.37
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

„A Brexit Brexitet jelent" - de mit jelent a Brexit?

"Brexit means Brexit", vagyis a Brexit Brexitet jelent - ezzel a jelszóval indult neki az első teljes "Brexit-évnek" januárban Theresa May brit miniszterelnök, az azóta politikai mottójává vált kifejezéssel nyomatékosítva, hogy az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból, eleget téve az EU-tagságról szóló tavaly júniusi népszavazás szűk, 51,9 százalékos többséggel meghozott döntésének. Az Európai Unió azonban az idei év elteltével is változatlanul azt tudakolja Londontól, hogy a brit kormány értelmezése szerint pontosan mit is jelent majd a Brexit.

Az idén hivatalosan is elkezdődött a Brexit-folyamat, miután Theresa May március 29-én értesítést küldött Brüsszelnek arról, hogy aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a gyakorlatban még soha ki nem próbált cikkely szabályozza - és aktiválásának bejelentése el is indítja - a kilépési folyamatot.

Theresa May, aki addig a belügyi tárcát vezette, tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget addigi főnökétől, David Camerontól, aki az EU-népszavazás sokkja után lemondott.

May a kilépési tárgyalások stratégiáját körvonalazó januári beszédében a kemény Brexit politikáját hirdette meg, amelynek lényege a teljes körű intézményes szakítás az EU-val, beleértve a kivonulást az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is. London érvelése az, hogy a további brit tagság e két sarkalatos integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

May ehhez a Brexit-stratégiához kért megerősített választói felhatalmazást, amikor idén áprilisban, nem sokkal az 5. cikkely aktiválásának bejelentése után, a sajtó, a westminsteri "politikai falu" és a közvélemény számára teljesen váratlanul előrehozott választásokat írt ki.

A választások másnapján, június 9-ének reggelén Mayt legalább akkora sokk érte, mint csaknem pontosan egy évvel korábban, az EU-népszavazás másnapján Cameront: a Konzervatív Párt a korábban jósolt fölényes győzelem helyett elvesztette addigi meglehetősen szűk alsóházi többségét is, és azóta a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával alátámasztott kisebbségi kormányzásra kényszerül.

A jelek arra mutatnak, hogy a fiatal felnőtt korosztály, amely erőteljesen EU-párti, az idei választásokon jóval nagyobb létszámban vett részt, mint a tavalyi EU-népszavazáson, és bosszút állt a tory kormányon a kemény Brexit tervei miatt. A YouGov közvélemény-kutató cég vizsgálata szerint tavaly a 18-24 év közötti brit választók 71 százaléka voksolt arra, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon, az idei előrehozott választásokon viszont ennek a korosztálynak csak a 19 százaléka szavazott a konzervatívokra.

A súlyos választási fiaskó után számos elemző annak a véleményének adott hangot, hogy Theresa May pozíciójának végletes meggyengülése egyben a kemény Brexit politikájának végét is jelenti.

A felszínen ennek nem sok jele mutatkozik - Nagy-Britannia hivatalosan továbbra is ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából -, ám az apró betűs szövegrészekben sok az árulkodó jel arra, hogy például a kemény Brexit gazdasági hatásaitól rettegő üzleti szektor hangja is jobban érvényesül a korábbiaknál, és a Brexit kezd "puhulni".

Erre vall, hogy a kormány Brexit-stratégiájában megjelent az átmeneti időszak közbeiktatásának szándéka. A brit kormányfő először október végén, a Brexit utáni időszakra szóló brit kormányzati tervekről tartott firenzei beszédében szólt részletesen erről a tervről. Theresa May indoklása szerint az átmeneti időszakra azért van szükség, mert London úgy gondolja, hogy 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatokat megalapozó feltételrendszer számos elemét.

May elfogadta, hogy e bevezetési időszak alatt Nagy-Britannia és az Európai Unióban maradó országok még a jelenlegi szabályok alapján férhetnek hozzá egymás piacához, jóllehet a brit kormány már 2019 márciusában, az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

Ez az a pont, amelyet az Európai Unió nehezen tud értelmezni, és emiatt kérdezgeti folyamatosan Londont, hogy tulajdonképpen mit is jelent a brit kormány értelmezésében a Brexit.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszert megalapozó, januárban kezdődő második Brexit-tárgyalási szakasz előzetes uniós stratégiáját megfogalmazva a minap leszögezte: az EU csak úgy tudja elképzelni az átmeneti időszakot, ha annak lejártáig az Egyesült Királyság a vámunió és az egységes belső piac tagja marad, és tartja magát a közösségi szabályozáshoz, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat.

Nincs szemezgetés az előnyökből a kötelezettségek teljesítése nélkül - figyelmeztette Londont a bizottsági főtárgyaló.

Ez komoly konfliktusforrásnak bizonyulhat a következő Brexit-tárgyalási szakaszban, ugyanis ha Nagy-Britannia csak akkor kapja meg az átmeneti időszakot, ha közben az egységes piac és a vámunió tagja marad, akkor tartania kell magát az időszak lejártáig a megkötések nélküli munkaerőáramlás elvéhez is, márpedig London már 2019 márciusától regisztrációs kötelezettséget róna ki az újonnan érkező külföldi EU-bevándorlókra is.

A Brexit Brexitet jelent - hirdeti a brit kormányfő januárban meghirdetett, máig érvényes mottója. De mit is jelent pontosan a Brexit? - kérdezi folyamatosan az Európai Unió. A 2017-es év a jelek szerint úgy zárul, hogy erre a kérdésére Brüsszel nem kap pontos választ Londontól.

Címlapról ajánljuk
A fájdalom nem azonos a sérüléssel – tisztázta Szoboszlai Dominik menedzsere

A fájdalom nem azonos a sérüléssel – tisztázta Szoboszlai Dominik menedzsere

Nem ugyanazt jelenti sérülten játszani, mint fájdalommal futballozni – hangsúlyozta az InfoRádióban Szoboszlai Dominik menedzsere. Esterházy Mátyás arról is beszélt, hogy a magyar válogatott csapatkapitánya minden bizonnyal pályára léphet majd Liverpoolban a Manchester United elleni vasárnapi angol bajnoki mérkőzésen, ha Andoni Iraola vezetőedző is így dönt.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×