Sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a magyar álláspont szerint az EU csak akkor tudja visszaszerezni az elvesztett versenyképességét, csak akkor tud erős lenni, ha minél több külső szövetségest, stratégiai partnert és barátot tud szerezni. Hozzátette, Magyarország "határozottan támogatja" a bővítési folyamat felgyorsítását, mert minél több ország alkotja az Európai Uniót, az annál erősebb.

"Magyarország mindig is egy ambiciózus, a részt vevő országok európai aspirációit erősítő keleti partnerségi programot akart" - mondta a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy pozitív visszajelzések hiányában el fogják veszíteni "támogatottságukat és hitelességüket" az európai irányultságú politikai erők a térségben.

Szijjártó az ukrán oktatási törvényről szólva leszögezte: Ukrajna döntési helyzetben van, ha valóban fontos számára az euroatlanti integráció, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, visszavonva a kisebbségek jogait sértő jogszabályt, és

ez esetben újra számíthat Magyarország támogatására, de addig nem.

Mint mondta, Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, ezért hátba szúrásként élték meg ezt a döntést, amely "lábbal tiporja a kisebbségi jogokat". Kiemelte azonban, hogy az unió a mostani zárónyilatkozatban első ízben állt ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén, és ezt a dokumentumot Petro Porosenko ukrán elnök is kénytelen volt aláírni.

Az ülés után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is sajtóértekezletet tartott, melynek során arról számolt be, hogy

az EU elítéli az ukrajnai orosz agressziót, és soha nem fogja elismerni a Krím félsziget illegális bekebelezését.

Rámutatott, a partnerországokban a befagyott és az aktív fegyveres konfliktusok egyaránt "komoly nehézségeket okoznak és akadályozzák a fejlődést".

Kiemelte: "lépésről lépésre egyesítik Európát" az Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával való partnerséggel, amely országoknak - mint mondta - szuverén joguk megválasztani, milyen célokat kívánnak követni az uniós kapcsolataikban.

A tanács elnöke leszögezte, az együttműködés nem Moszkva ellen irányul, ez "nem geopolitikai szépségverseny az EU és Oroszország között", hanem "szuverén államok közötti, politikai, gazdasági és katonai fenyegetések vagy kényszerítés nélküli" partnerség.

Elmondta továbbá, ő maga szerette volna, ha "ambiciózusabb" a találkozón elfogadott zárónyilatkozat nyelvezete, azonban a legfontosabb az aláírók egysége volt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, a keleti partnerség elsősorban a "társadalmak közelebb hozásáról", az életszínvonal növeléséről szól, ugyanakkor megismételte korábbi kijelentését:

a mai "nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó" volt.

A brüsszeli testület vezetője emellett komoly eredménynek nevezte az Örményországgal kötött, még pénteken aláírásra kerülő átfogó partnerségi megállapodást.

Szakértői értékelések szerint az elfogadott zárónyilatkozat legfontosabb része az, melyben a felek "elismerik" az érintett országok, Ukrajna, Moldova és Georgia "európai választását és európai törekvéseit", az uniós csatlakozás lehetőségére azonban nem tértek ki.

A szövegben említés szintjén sem szerepel az ukrajnai konfliktus vagy Oroszország, mindössze erőfeszítéseket sürgettek a térségbeli konfliktusok rendezésére.

A közel 20 oldalas dokumentumba magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt is, miszerint

az aláíróknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti kisebbségek már meglévő jogait,

nem különböztethetik meg hátrányosan a kisebbségek tagjait, a vonatkozó reformok során pedig teljes mértékben figyelembe kell venniük az Európa Tanács testületeinek szakvéleményét.

Ennek kapcsán Klaus Iohannis román elnök elmondta, kétoldalú megbeszélésükön Porosenko ígéretet tett arra, hogy Kijev teljes körűen be fogja tartani a Velencei Bizottság ajánlásait az új ukrán oktatási törvényre vonatkozóan.

Emmanuel Macron francia államfő, Mariano Rajoy spanyol, Paolo Gentiloni olasz és Mark Rutte holland kormányfő, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nem volt jelen a találkozón, pedig utóbbit most hívták meg először.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a keleti partnerországokba irányuló uniós export értéke tavaly 28 milliárd eurót tett ki, az onnan érkező import pedig 26 milliárd eurót. Ez az Európai Unió külső kereskedelmének nagyjából 1,6 százalékát jelenti, amivel a hat ország együttesen az EU tizenharmadik legfontosabb kereskedelmi partnerének számít.