Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
321.63
bux:
131154.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Durván elégedetlenek a németek a választási eredménnyel

Elégedetlen a szövetségi parlamenti választás (Bundestag-) eredményével a németek kétharmada - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint a németek 66 százaléka elégedetlen, 28 százaléka elégedett a múlt vasárnapi Bundestag-választás eredményével. Négy évvel ezelőtt, a 2013 szeptemberében tartott Bundestag-választás után 55 volt az elégedettek, 41 százalék az elégedetlenek aránya.

Pártok szerinti bontásban az elégedetlenek aránya a szociáldemokraták (SPD) táborában a legmagasabb, 78 százalékos. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség szavazói körében az országos átlagnak megfelelő az elégedetlenek aránya.

A legkisebb, 36 százalékos arányt a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD táborában mérték.

Az adatok egybevágnak az egyes pártok választási szereplésével; míg az SPD a második világháború utáni történetének legrosszabb eredményét (20,5 százalék) érte el a Bundestag-választáson, az AfD története legnagyobb sikerét aratta, másodszori próbálkozásra bejutott a szövetségi parlamentbe, és 12,6 százalékos eredményével a harmadik számú politikai erő lett a CDU/CSU és az SPD után.

A ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatának új adatai szerint a németek csaknem háromnegyede nem számít arra, hogy az AfD bejutása egy sikersorozat kezdete: 72 százalék szerint a Bundestag újonca nem lesz hosszabb távon sikeres, és csupán 23 százalék számít tartós sikerre.

Az AfD-választókat megosztja a kérdés, 47 százalék szerint pártjuk sikeres lesz hosszútávon, 44 százalék szerint pedig nem lesz sikeres.

A németek 60 százaléka szerint a Bundestag többi pártjának nem szabad együttműködnie az AfD-vel. Az elzárkózás gondolatát 35 százalék utasítja el, köztük az AfD-szavazók 85 százaléka.

Az AfD különösen a keleti tartományokban, a volt NDK területén szerepelt jól, ott a szavazatok 20,5 százalékát szerezte meg, ezzel a második erő az Angela Merkel vezette CDU után. Nyugaton viszont támogatottsága elmarad az országos átlagtól, a szavazatok 10,7 százalékával a negyedik helyen áll, a CDU/CSU, az SPD és a liberális FDP után.

A német egység napja (október 3.) közeledtével a Politbarometer-kutatásban az ország keleti és nyugati része közötti viszonyról alkotott véleményeket is vizsgálták. Az adatok alapján a németek 50 százaléka úgy érzi, inkább az eltérések jellemzőek, míg 45 százalék szerint a két országrész közti hasonlóság a meghatározó. Négy évvel ezelőtt 55 százalékos többségben voltak azok, akik a hasonlóságot tartották erősebbnek, az inkább eltéréseket, különbségeket érzékelők aránya 41 százalék volt.

Az egykori NDK területén a lakosság 57 százaléka úgy érzi, 1990 óta nem sikerült megoldani az újraegyesítés gondjainak legnagyobb részét, míg részét, és 40 százalék tartja sikeresnek a folyamatot. Az ország nyugati részén ugyanez az arány 50:46 százalék.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×