Az idén immár 20. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek közösen rendezték.

Az ünnepség Olmützben (Olomouc) kezdődött, ahol a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére; ezt Balga Zoltán prágai magyar lelkész celebrálta. 

Balga Zoltán szentbeszédében Esterházy János életét felidézve a kereszt viseléséről, az önfeláldozásról, az Istenbe vetett hit fontosságáról beszélt. 

"Esterházy János élete üzenetet hordoz, és példa lehet a ma embere számára" - szögezte le Balga Zoltán.

A közép-morvaországi Mírov község egykori rabtemetőjében megtartott megemlékezésen a csehországi, a szlovákiai és magyarországi magyar szervezetek, valamint a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. Szintén koszorúztak a síremléknél az Esterházy család lengyelországi tagjai és Mírov polgármestere.

A mírovi megemlékezésre az idén is többtucatnyi Nyitra vidéki magyar érkezett. Esterházy Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született. 

Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában - a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként - nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet. 

A második világháború után Esterházyt letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték. 

A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt. 

A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben. 

Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre. 

Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.