Infostart.hu
eur:
372.94
usd:
340.14
bux:
140276.38
2026. november 20. péntek Jolán

Véget ért a palesztinok negyven napja tartó éhségsztrájkja

Abbahagyta szombat reggel a negyven napja tartó éhségsztrájkot az izraeli börtönökben fogva tartott több száz palesztin - közölte szombat reggel a büntetés-végrehajtási hivatal szóvivője.

Nicole Englander szerint a fogva tartottak azután jelentették be, hogy abbahagyják az éhségsztrájkot, miután Izrael megegyezett a Palesztin Hatósággal és a vöröskereszttel a havonkénti két rokonlátogatás engedélyezésében (eddig csak egyet tettek lehetővé). A fogva tartási körülmények javításáról is egyetértés született, de erről részleteket nem közöltek.

Mintegy ezerkétszáz, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin április 17-én kezdett éhségsztrájkot, és 834-en szombatig, az iszlám böjti időszak, a ramadán első napjáig kitartottak, nem vettek magukhoz ételt. A Háárec című újság korábban azt írta: azért április 17-ére tűzték ki az éhségsztrájk kezdetét, mert szerették volna befejezni a ramadán kezdete előtt. A táplálkozást csak napnyugta után engedélyező böjti időszak idején ugyanis vallási szempontból gondot okozna az éhségsztrájk is.

Ez volt az egyik leghosszabb és legtömegesebb éhségsztrájk az izraeli börtönökben azóta, hogy 1967-ben Izrael megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet.

A tiltakozást a Ciszjordániát kormányzó, a mérsékelt Fatah párthoz tartozó, terrortevékenységért ötszörös életfogytiglanra és még negyven évre elítéltítélt Marván Bargúti indította, majd csatlakoztak hozzá a rivális szervezethez, a radikális iszlamista, a Gázai övezetet uraló Hamászhoz tartozó rabok is.

Bargútit - annak ellenére, hogy börtönben van - sokan Mahmúd Abbász palesztin elnök lehetséges utódjaként tartják számon. Izraeli kormányilletékesek szerint a börtönsztrájk valójában a Bargúti és Abbász közötti hatalmi harcról szól, és Bargúti erkölcstelenül kihasználja börtöntársait arra, hogy erősítse a Fatahon belüli befolyását.

Az izraeli börtönökben 6300 palesztin foglyot - köztük ötvenhét nőt és háromszáz kiskorút - őriznek, a rabok fele a Fatah párthoz tartozik. Az utóbbi másfél évben jelentősen megnőtt a számuk a főként késeléses és gázolásos terrorhullám miatt. A rabok közül mintegy ötszázan jogerős ítélet nélküli, úgynevezett adminisztratív fogságban vannak, akik ellen az izraeli hatóságok állítása szerint azért nem indítanak jogi eljárást, mert a per során kiderülne az ellenük szóló vádakat bizonyító palesztinok személyazonossága, vagyis lelepleződnének az izraeli informátorok.

A foglyok összeállították követeléseik listáját: a bírósági ítélet nélküli fogva tartás és a magánzárkák felszámolását, korábban visszavont jogok visszaadását, valamint minden börtönszárnyban nyilvános telefonkészülék elhelyezését, gyakoribb családi látogatásokat és közös családi fényképezés engedélyezését kérték.

A palesztin biztonsági foglyok családtagjai számára a Palesztin Hatóság minden hónapban fizetést biztosít, amely a rájuk mért büntetés nagyságával növekszik, valamint szabadulásukkor is helyi viszonylatban jelentős pénzösszeget vehetnek át.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×