Infostart.hu
eur:
371.79
usd:
338.94
bux:
141418.05
2026. november 20. péntek Jolán

Macron: Kennedy lesz-e belőle vagy Obama?

Nem tartanak sokáig a mézeshetek az újonnan megválasztott francia elnök számára, akinek rövid időn belül meg kell felelnie annak az elvárásnak, hogy képes mozgásba hozni a reformokban hátramaradó Franciaországot. Emmanuel Macront a Kennedy-Obama effektus segítheti abban, hogy sikerüljön neki az, amin elődei rendre elhasaltak – vélekedtek szakértők egy, a hétvégi elnökválasztásnak szentelt kerekasztal-beszélgetésen.

Vasárnapi győzelme után Emmanuel Macron nem ülhet sokáig a babérjain, és rövid időn belül bizonyítania kell, hogy választási ígéretéhez híven képes lendületet adni Franciaországnak.

Rendkívül ambiciózus reformprogramjához ugyanakkor az EU-tól is kedvezményekre számít, és a munkaerőpiac, és azon belül is a kiküldött munkavállalók helyzetének „rendezése” lehet a belépőjegy. Többek között ez hangzott el azon az Európai Politikai Központ (EPC) által rendezett panelbeszélgetésen, amelynek résztvevői Macron győzelmének okait és sikerének esélyeit boncolgatták.

Paul Taylor, a Politico Europe szerkesztője, a Reuters korábbi párizsi tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy Macronra nagyon rövid mézeshetek várnak - írja a BruxInfo.

Mindenekelőtt a június 11. és 18-án esedékes parlamenti választásokra kell koncentrálnia, ahol a francia tradíciók szellemében jó esélye van egy ütőképes kormánytöbbség megalakítására, de még az sem kizárt, hogy kisebbségben, esetleg a jobbközéppel társbérletben kell majd kormányoznia.

Taylor úgy látja, hogy Macronnak már a nyáron be kell indítania a rakétákat, hogy megmutassa, képes mozgásba hozni azt a Franciaországot, amely a reformok terén Európa egyik sereghajtójának számít. Terveinek megvalósítása során azonban erős ellenállásba ütközhet egy rendkívül pesszimista és a gazdasági és munkaerőpiaci reformokkal szemben kifejezetten ellenséges francia társadalom részéről. A neves politikai kommentátor De Toqueville egyik híres mondását idézte, miszerint „a franciák jobbak a forradalomban, mint a reformokban”. Taylor úgy látja, hogy a Kennedy-Obama effektus (a fiatal, dinamikus és reménybeli vezető) mentheti meg Macront attól, hogy úgy járjon, ahogy elődei, akiknek rendre beletörött a bicskájuk a reformokba.

Az új francia államfő számára Taylor szerint a költségvetési felelősségen és a francia versenyképesség javításán vezet az út, ami ahhoz is szükséges, hogy megszerezze a németek bizalmát az EU, és mindenekelőtt az eurózóna reformjához. Amandine Crespy, a Brüsszeli Szabadegyetem politológiai tanszékének professzora ugyanakkor arra mutatott rá, hogy nem világos, Macron hogyan képzeli el egy önálló eurózóna-büdzsé vagy az euróövezeto pénzügyminiszteri poszt létrehozását.

Főleg az nem látható, milyen intézményi reformokat szeretne. Ráadásul a politológus szerint Párizsban meglehetősen leegyszerűsített kép él még mindig a bővítés utáni EU-ról, mintha még mindig elég lenne hat ország ambíciója. „Nem hiszem, hogy sokat fog tudni felmutatni ezen a területen” - vélekedett Crespy.

Paul Taylor emlékeztetett rá, hogy minden várakozás szerint a szeptemberi német választások után, sőt már azelőtt is, megindul a közös gondolkodás egy nagy német-francia alku tető alá hozásáról. A kommentátor azonban úgy látja, hogy például az eurózóna szükséges további mélyítését illetően mély ellentétek feszülnek a felek között.

Fontosnak nevezte ugyanakkor azt, hogy a Brexitet követően Franciaország marad az egyetlen "mini szuperhatalom" az EU-ban a német befolyás ellensúlyozására. Taylor óva intett attól, hogy bárki is elhiggye, hogy Macron győzelme után Franciaország veszi majd kezébe az európai föderalizmus zászlaját. „A mély francia állam továbbra is a kormányközi együttműködés modelljére esküszik. Ilyen értelemben nem lesz változás” - mondta.

A Politico Europe vezető publicistája nem hiszi, hogy az új államfő a többéves keretköltségvetés hamarosan kezdődő vitája során elődeinek megközelítésével szakítva kész lesz elfogadni a közös agrárpolitikai kiadások jelentősebb lefaragását. „Nem számítok semmilyen nagyobb változásra. A közös agrárpolitika annyira a franciák génjeibe ivódott” - értett egyet vele a Brüsszeli Szabadegyetem politológusa. Crespy ugyanakkor nem zárta ki azt, hogy Párizs az uniós büdzsé növelése mellett száll majd síkra.

Paul Taylor a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy Emmanuel Macron elődjénél Francois Hollande-nál sokkal kevésbé fog visszariadni a nyílt konfrontációtól Magyarországgal vagy Lengyelországgal.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ugrott egyet a forint: 372 környékén az árfolyam

Ugrott egyet a forint: 372 környékén az árfolyam

  Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama egészen 372 forintig süllyedt, a dollár pedig 339 forint fölé került. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×