Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Milliók tüntettek az elnök ellen

Milliók tüntettek az elnök ellen

Venezuela-szerte milliók vettek részt szerdán az újabb kormányellenes tüntetéseken. Az ellenzék bejelentette, hogy az erőszakos összecsapások ellenére, amelyek már kilenc ember halálával jártak, folytatja megmozdulásait.

Ha ma milliók vonultak az utcákra, holnap még többeknek kell - mondta az ellenzéket vezető Henrique Capriles a csütörtöki folytatást bejelentve.

Az ellenzékhez közeli Meganalisis közvélemény-kutató intézet szerdán

országosan 6 millióra tette a Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók számát,

mintegy 2,5 millióan a fővárosban, Caracasban vonultak fel.

Milliók tüntettek az elnök ellen

Egy 17 éves tüntető diákot fejbe lőttek a fővárosban, egy 23 éves egyetemista lányt pedig a nyugati San Cristóbalban lelőttek. Az ügyészég azt közölte, hogy vizsgálatot indított a gyilkosságok ügyében, amelyek elkövetésével az ellenzék a Maduro elnökhöz lojális fegyveres bandákat vádolja. A rezsim egyik magas rangú tisztségviselője ugyanakkor bejelentette, hogy a békésnek mondott tüntetők megölték a Nemzeti Gárda egyik katonáját a fővároshoz közeli San Antonio de los Altosban. Ezzel már kilencre emelkedett az áprilisi tüntetések halálos áldozatainak száma.

Milliók tüntettek az elnök ellen

Milliók tüntettek az elnök ellen

Milliók tüntettek az elnök ellen

A rendőrség könnygázzal igyekezett szétoszlatni a felvonulókat. Caracasban a rohamrendőrök mindent bevetettek annak érdekében, hogy a város különböző részeiből érkező menetek ne egyesülhessenek. A hatóságok azt közölték, hogy több mint 400 embert vettek őrizetbe.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter washingtoni sajtóértekezletén elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést.

"Aggodalommal figyeljük, hogy Maduro kormánya megsérti saját alkotmányát, és nem engedi, hogy az ellenzék a hangját hallassa vagy megszervezze a venezuelai nép hangjának kinyilvánítását" - mondta Tillerson.

Szerdai megmozdulásaikon a tüntetők előrehozott választásokat követeltek, valamint a négy éve hivatalban lévő szocialista államfő egyre diktatórikusabb rendszerének felszámolását.

  • Madurót 2013-ban hat évre választották meg, Hugo Cháveznek, a venezuelai szocializmus rákbetegségben elhunyt létrehozójának utódaként.
  • Maduro szerdán erőszak szításával vádolta a tüntető ellenzéket. Előzőleg, a hét elején bejelentette a Nemzeti Gárda félmillió civil tagjának felfegyverzésére vonatkozó tervet, amelyet azonnal elítéltek jogvédő szervezetek és az Amerikai Államok Szövetsége.
  • Az újabb venezuelai tüntetéseket az elnökhöz hű legfelsőbb bíróság március 30-ai döntése váltotta ki, amellyel megpróbálta minden hatalmától megfosztani az ellenzék által uralt parlamentet, de a hazai és nemzetközi tiltakozások hatására meghátrálni kényszerült. A venezuelai parlament elnöke, Julio Borges kedden arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy "tartsák magukat" az alkotmányhoz, engedjék békésen tüntetni az ellenzéket.
  • A hatalmas olajtartalékokkal rendelkező latin-amerikai ország a belpolitikai krízis mellett súlyos gazdasági és élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció megfékezhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett ki.
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×