Infostart.hu
eur:
373.45
usd:
340.31
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Eldőlt: jövő szerdán indul a Brexit

Jövő szerdán indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot Theresa May brit miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával - közölte hétfőn a Downing Street.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra.

Ennek alapján

a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg,

hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfőn bejelentette: Sir Tim Barrow,

az Egyesült Királyság EU-nagykövete tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy a brit kormányfő március 29-én küld neki értesítést az 50. cikkely aktiválásáról.

Theresa May aznap várhatóan a londoni alsóházban is hivatalos bejelentést tesz a kilépési folyamat elindításáról.

A Downing Street szóvivője szerint a brit kormány az értesítés elküldése után 48 órán belül választ vár az Európai Unió részéről. Hozzátette: London azzal számol, hogy a kilépési feltételekről szóló tárgyalássorozat az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után "haladéktalanul" megkezdődik.

A szóvivő is megerősítette, hogy a brit kormány két évig tartó folyamatra számít, így az Egyesült Királyság 2019. március 29-én léphet ki az Európai Unióból.

EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.

Theresa May már az év elején bejelentette, hogy március végéig tervezi a kilépési folyamat hivatalos elindítását. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy

az Egyesült Királyság abban az esetben is kilép az EU-ból, ha a tárgyalássorozaton nem sikerül egyezségre jutni a távozási feltételekről.

"A megállapodás elmaradása is jobb, mint egy rossz megállapodás" - fogalmazott nemrégiben a brit miniszterelnök.

A brit kormány januárban ismertette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

A brit kormány azonban a Fehér könyv szerint

"nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az unióval.

E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor több felhívásban figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a tárgyalási folyamat megállapodás nélkül zárul, akkor az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna, ez pedig vámokat is jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására törvényi felhatalmazást kérő kormányindítvány többhetes parlamenti vitája egy hete zárult le, és a felhatalmazásról elfogadott törvényt II. Erzsébet királynő csütörtökön hirdette ki hivatalosan.

Az alsóház a múlt hónapban módosítások nélkül fogadta el a felhatalmazást kérő tervezetet, amely ezután a felső kamara elé került.

A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a felhatalmazásról szóló néhány soros törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.

A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.

Theresa May ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

A Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház múlt hétfőn érvénytelenítette. A tervezet még aznap este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényt.

A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A brit legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az első fokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×