Infostart.hu
eur:
386.3
usd:
331.75
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika

Már érzik a Brexitet a brit cégek

A legnagyobb brit vállalatok zöme már érzi a Brexit negatív következményeit, és nagy többségük az üzleti környezet további romlására számít a hétfőn közzétett legfrissebb felmérés szerint.

Az Ipsos MORI közvélemény- és piackutató cég által a Financial Times című londoni üzleti napilap számára elvégzett vizsgálat az 500 legnagyobb tőkeértékű vállalat közül 114-re terjedt ki. A reprezentatív mintában szereplő vállalatvezetők 58 százaléka mondta azt, hogy a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazás eredménye máris negatív hatást gyakorol cégének üzletmenetére.

A referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Theresa May brit miniszterelnök a kormány Brexit-tárgyalási stratégiájának részleteit ismertetve nemrégiben bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mert ha érvényesítené az ehhez szükséges feltételeket, az olyan lenne, "mintha ki sem lépett volna az Európai Unióból".

A hétfőn ismertetett Ipsos MORI-felmérés szerint a negatív hatásokról beszámoló cégvezetők elsősorban attól tartanak, hogy vállalatuk elveszíti versenyképességét az európai riválisokkal szemben, ha az Egyesült Királyságnak nem lesz hozzáférése az egységes EU-piachoz, és emiatt vámakadályok emelkednek az EU-gazdaságokba irányuló brit export elé.

A felmérésbe bevont nagyvállalati vezetők kétharmada számol azzal, hogy cégének üzleti környezete még tovább romlik a következő tizenkét hónapban, és mindössze 13 százalék reménykedik javulásban.

Az igazgatók fele nem bízik abban, hogy a brit kormánynak sikerül a brit vállalati szektor számára a lehetséges legjobb megállapodást elérnie az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon, és a megkérdezett nagyvállalati vezetők tíz százaléka azt tervezi, hogy cégét más országba telepíti át.

Az utóbbi időszakban más hasonló felmérések is a brit vállalati szektor borúlátását jelezték.

A Deloitte üzleti tanácsadó cég legutóbbi negyedéves vizsgálatában 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint milyen hatással lesz vállalatuk működésére Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.

A válaszadók 27 százaléka cége 2017-es kilátásait még kedvezően ítélte meg, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a brit EU-tagság megszűnése hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatának üzleti környezetére.

A vizsgálatba bevont pénzügyi vezetőknek csak a 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most.

A Deloitte a vállalatvezetőket megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora kockázatnak tartják a Brexitet. A brit EU-tagság megszűnésének átlagos kockázati értékelése 62 volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.

Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×