Infostart.hu
eur:
370.28
usd:
336.85
bux:
142721.55
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Ennyiért jutnak a menekültek Németországba

Átlagosan több mint 7000 eurót emésztett fel a menekülés a hazájukból Németországba eljutott menekülteknek egy kedden Berlinben bemutatott felmérés szerint.

Átlagosan több mint 7000 eurót emésztett fel a menekülés a hazájukból Németországba eljutott menekülteknek egy kedden Berlinben bemutatott felmérés szerint.

A Németországban élő menedékkérők és menekültek körében készített első reprezentatív felmérés szerint a hazájukból elmenekült emberek átlagosan 7137 eurót (nagyjából 2,2 millió forintot), a valamely tranzitországból elindult emberek pedig 5231 eurót költöttek arra, hogy eljussanak Németországba.

A pénz nagyjából felét az utazásra kellett költeni, nagyjából egyharmadát pedig az úgynevezett segítők, illetve embercsempészek szolgálataira. A menekülés költségeit elsősorban megtakarításból finanszírozták, ezt a megkérdezettek 50 százaléka jelölte meg. A második helyen az értéktárgyak eladása áll 39 százalékkal, a harmadik helyen az alkalmi munka 34 százalékkal, a negyedik a rokonoktól vagy barátoktól kapott támogatás 15 százalékkal, az utolsó a hitel, amelyet száz megkérdezett közül heten jelöltek meg a Németországba menekülés költségeinek finanszírozási forrásai között.

A költségek származási régiótól függően erősen eltérnek, a Németországba vezető út a menekülteknek Afganisztánból és Pakisztánból a legdrágább, átlagosan 12 040 euróba kerül, míg Irakból, Iránból, Libanonból és a palesztin területekről átlagosan 11 363 eurós ráfordítással jutottak el Németországba menekültek. A közvetlenül Szíriából érkezett emberek átlagosan 5556 eurót fizettek. A költségek nagysága szerinti sor végén az észak-afrikai régió áll, az onnan érkezett németországi menekülteknek átlagosan 1398 euróba került az út.

Az anyagi terhek mellett sok egyéb veszélyforrás fenyegeti a Németországba igyekvő menekülteket a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) és a berlini DIW gazdaságkutató intézet közös felmérése szerint. A 2349 felnőtt, Németországba 2013 januárja és 2016 februárja között érkezett menedékkérő, illetve menekült megkérdezésével végzett kutatás alapján a menekülők 40 százalékát érte fizikai bántalmazás út közben, 20 százalékukat kirabolták, több mint 50 százalékuk esett csalás, és mintegy 25 százalékuk esett zsarolás áldozatául, és a nők 15 százaléka számolt be arról, hogy szexuális zaklatás, támadás érte út közben.

A megkérdezettek a menekülés okai között a leggyakrabban - 70 százalékos arányban - az erőszakos konfliktustól, háborútól való félelmet jelölték meg. Ezután az üldöztetés következik 44 százalékos említési aránnyal, majd a rossz személyes életkilátások 39 százalékos, a diszkrimináció 38 százalékos, és a kényszersorozástól való félelem 36 százalékos aránnyal. A megkérdezettek 32 százalékánál szerepel a menekülés okai között a hazájuk gazdasági helyzete.

Arról, hogy miért Németországot választották, a megkérdezettek 73 százaléka említette az emberi jogok tiszteletét, 43 százalék a német oktatási rendszert, és 42 százalék azt, illetve azt is mondta, hogy azért menekült Németországba, mert úgy érzi, hogy ott szívesen látják. Ezután 26, 24, illetve 19 százalékos említési aránnyal a német szociális ellátórendszer, Németország gazdasági helyezte, illetve a németországi menekültügyi eljárás következik.

A felmérés szerint a menekültek, menedékkérők értékrendje nagyban hasonlít a németországi lakosság értékrendjére; például a megkérdezettek és a német lakosság körében egyaránt 96 százalék, illetve 92 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy demokratikus rendszerben kell élni, illetve egyenlő jogokat kell biztosítani nőknek és férfiaknak.

A Németországban menedéket kereső emberek 58 százaléka vett részt legalább 10 éven keresztül valamilyen iskolai vagy szakmai képzésben, míg a teljesen iskolázatlanok aránya 9 százalék. A leggyakoribb a középfokú végzettség 37 százalékos aránnyal, felsőfokú végzettséggel 19 százalék rendelkezik.

A megkérdezettek 73 százaléka azt mondta, hogy rendelkezik munkatapasztalattal - a férfiaknál 81 százalékos, a nők körében 50 százalékos ez az arány -, e csoporton belül 55 százalék beosztottként, 27 százalék önálló vállalkozóként, 13 százalék vezető beosztásban dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját.

A megkérdezettek 78 százaléka azt mondta, hogy szeretne dolgozni Németországban, de egyelőre csupán 14 százaléknak van munkája. Ez összefügghet a nyelvtudás szintjével is; a megkérdezettek 90 százaléka német nyelvtudás nélkül érkezett az országba, az angol nyelvtudással rendelkezők aránya pedig 30 százalék.

A BAMF vezetője, Frank-Jürgen Weise szerint a felmérés eredményei alapján a menekültek képzettségi szintje magasabb, mint amire számítottak, és a várakozásoknál kedvezőbb a hozzáállásuk a demokráciához és a nemek közötti egyenjogúsághoz is.

A BAMF legutóbbi adatai szerint 2015 szeptembere és 2016 szeptembere között mintegy 50 ezer menekült tudott elhelyezkedni, többségük valamilyen segédmunkát végez, a szállítmányozás, raktározás területén vagy a mezőgazdaságban dolgozik. Ugyanezen idő alatt nagyjából 100 ezer menekült került a regisztrált munkanélküliek közé.

Németországban tavaly 890 ezer menedékkérőt regisztráltak, az idén október végéig pedig 287 ezret.

Címlapról ajánljuk
Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.

Újabb hatalmas pénzek érkeznek Magyarországra az Európai Unióból

Jóváhagyta Magyarország felülvizsgált tervét a SAFE (Security Action for Europe) elnevezésű uniós védelmi hitelprogramban való részvételhez az Általános Ügyek Tanácsa – jelentette be Magyarország Európai Unió mellé rendelt állandó képviselete Facebook-oldalán csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×