Átlagosan több mint 7000 eurót emésztett fel a menekülés a hazájukból Németországba eljutott menekülteknek egy kedden Berlinben bemutatott felmérés szerint.

A Németországban élő menedékkérők és menekültek körében készített első reprezentatív felmérés szerint a hazájukból elmenekült emberek átlagosan 7137 eurót (nagyjából 2,2 millió forintot), a valamely tranzitországból elindult emberek pedig 5231 eurót költöttek arra, hogy eljussanak Németországba.

A pénz nagyjából felét az utazásra kellett költeni, nagyjából egyharmadát pedig az úgynevezett segítők, illetve embercsempészek szolgálataira. A menekülés költségeit elsősorban megtakarításból finanszírozták, ezt a megkérdezettek 50 százaléka jelölte meg. A második helyen az értéktárgyak eladása áll 39 százalékkal, a harmadik helyen az alkalmi munka 34 százalékkal, a negyedik a rokonoktól vagy barátoktól kapott támogatás 15 százalékkal, az utolsó a hitel, amelyet száz megkérdezett közül heten jelöltek meg a Németországba menekülés költségeinek finanszírozási forrásai között.

A költségek származási régiótól függően erősen eltérnek, a Németországba vezető út a menekülteknek Afganisztánból és Pakisztánból a legdrágább, átlagosan 12 040 euróba kerül, míg Irakból, Iránból, Libanonból és a palesztin területekről átlagosan 11 363 eurós ráfordítással jutottak el Németországba menekültek. A közvetlenül Szíriából érkezett emberek átlagosan 5556 eurót fizettek. A költségek nagysága szerinti sor végén az észak-afrikai régió áll, az onnan érkezett németországi menekülteknek átlagosan 1398 euróba került az út.

Az anyagi terhek mellett sok egyéb veszélyforrás fenyegeti a Németországba igyekvő menekülteket a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) és a berlini DIW gazdaságkutató intézet közös felmérése szerint. A 2349 felnőtt, Németországba 2013 januárja és 2016 februárja között érkezett menedékkérő, illetve menekült megkérdezésével végzett kutatás alapján a menekülők 40 százalékát érte fizikai bántalmazás út közben, 20 százalékukat kirabolták, több mint 50 százalékuk esett csalás, és mintegy 25 százalékuk esett zsarolás áldozatául, és a nők 15 százaléka számolt be arról, hogy szexuális zaklatás, támadás érte út közben.

A megkérdezettek a menekülés okai között a leggyakrabban - 70 százalékos arányban - az erőszakos konfliktustól, háborútól való félelmet jelölték meg. Ezután az üldöztetés következik 44 százalékos említési aránnyal, majd a rossz személyes életkilátások 39 százalékos, a diszkrimináció 38 százalékos, és a kényszersorozástól való félelem 36 százalékos aránnyal. A megkérdezettek 32 százalékánál szerepel a menekülés okai között a hazájuk gazdasági helyzete.

Arról, hogy miért Németországot választották, a megkérdezettek 73 százaléka említette az emberi jogok tiszteletét, 43 százalék a német oktatási rendszert, és 42 százalék azt, illetve azt is mondta, hogy azért menekült Németországba, mert úgy érzi, hogy ott szívesen látják. Ezután 26, 24, illetve 19 százalékos említési aránnyal a német szociális ellátórendszer, Németország gazdasági helyezte, illetve a németországi menekültügyi eljárás következik.

A felmérés szerint a menekültek, menedékkérők értékrendje nagyban hasonlít a németországi lakosság értékrendjére; például a megkérdezettek és a német lakosság körében egyaránt 96 százalék, illetve 92 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy demokratikus rendszerben kell élni, illetve egyenlő jogokat kell biztosítani nőknek és férfiaknak.

A Németországban menedéket kereső emberek 58 százaléka vett részt legalább 10 éven keresztül valamilyen iskolai vagy szakmai képzésben, míg a teljesen iskolázatlanok aránya 9 százalék. A leggyakoribb a középfokú végzettség 37 százalékos aránnyal, felsőfokú végzettséggel 19 százalék rendelkezik.

A megkérdezettek 73 százaléka azt mondta, hogy rendelkezik munkatapasztalattal - a férfiaknál 81 százalékos, a nők körében 50 százalékos ez az arány -, e csoporton belül 55 százalék beosztottként, 27 százalék önálló vállalkozóként, 13 százalék vezető beosztásban dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját.

A megkérdezettek 78 százaléka azt mondta, hogy szeretne dolgozni Németországban, de egyelőre csupán 14 százaléknak van munkája. Ez összefügghet a nyelvtudás szintjével is; a megkérdezettek 90 százaléka német nyelvtudás nélkül érkezett az országba, az angol nyelvtudással rendelkezők aránya pedig 30 százalék.

A BAMF vezetője, Frank-Jürgen Weise szerint a felmérés eredményei alapján a menekültek képzettségi szintje magasabb, mint amire számítottak, és a várakozásoknál kedvezőbb a hozzáállásuk a demokráciához és a nemek közötti egyenjogúsághoz is.

A BAMF legutóbbi adatai szerint 2015 szeptembere és 2016 szeptembere között mintegy 50 ezer menekült tudott elhelyezkedni, többségük valamilyen segédmunkát végez, a szállítmányozás, raktározás területén vagy a mezőgazdaságban dolgozik. Ugyanezen idő alatt nagyjából 100 ezer menekült került a regisztrált munkanélküliek közé.

Németországban tavaly 890 ezer menedékkérőt regisztráltak, az idén október végéig pedig 287 ezret.