A svéd adóhatóság - amely a skandináv országban a születéseket és a halálozásokat nyilvántartja - hétfőn megerősítette az Expressen című lap értesülését, amely szerint Wallenberget halottá nyilvánították.

A hatóság igazgatója, Pia Gustaffson a hírről beszámoló AP amerikai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a Wallenberg halottá nyilvánításáról szóló döntés október 26-án született, mégpedig a diplomata vagyonának kezelője kérésére.

A szovjet fogságban meghalt svéd diplomata halálának pontos ideje és körülményei továbbra sem tisztázottak.

Az 1912. augusztus 14-én született Wallenberg 1944. július 9-én a svéd követség másodtitkáraként érkezett meg a német csapatok által megszállt Budapestre. Diplomataként több ezer, egyes források szerint 20 ezer zsidó életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. Tárgyalt minisztériumokkal, újságírókkal, semleges államok diplomatáival, Stockholmba küldött rendszeres jelentéseiben leírta a zsidók helyzetét Budapesten és a munkaszolgálatos táborokban.

A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, utoljára három szovjet katona kíséretében látták. A szovjet hatóságok közlése szerint 1947. július 17-én halt meg a Ljubljanka börtönben, állítólag szívroham következtében.

A történelmi kutatások ma sem tudnak megnyugtató választ adni a diplomata halálának körülményeire, mert az erre vonatkozó iratok titkosítását Oroszországban még mindig nem oldották fel.

Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada és Izrael tiszteletbeli állampolgára, 2012-ben az amerikai törvényhozás a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Kongresszusi Aranyérmet szavazta meg számára. 2003-ban a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgárává avatta, tevékenységére több emlékmű és szobor emlékeztet Budapesten.