Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Újabb egymillió dokumentumot szivárogtat ki a WikiLeaks

Három ország kormányát érintő, egymillió újabb dokumentumot szivárogtat ki a WikiLeaks még az amerikai elnökválasztás előtt - jelentette ki Julian Assange, az oldal alapítója és főszerkesztője.

Az Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodó Assange videokapcsolaton keresztül nyilatkozott egy berlini sajtóértekezlet résztvevőinek.

Elmondta, hogy a héten megkezdik az anyagok közlését, ennek időzítését és tartalmát nem árulta el. Állítása szerint az elkövetkező tíz hétben, minden héten nyilvánosságra hoznak anyagokat. A kiszivárogtatások között lesznek jelentősebbek, egyebek között a háborúval, a fegyverekkel, az olajjal kapcsolatosak, a Google internetes vállalatról, valamint az amerikai elnökválasztásról szólók.

Assange cáfolta viszont azt, hogy az amerikai elnökválasztással összefüggő dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kárt akarna okozni Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltnek. Úgy fogalmazott, hogy rosszul idézték ezzel kapcsolatos korábbi kijelentését. Egy augusztus végi interjúban azt ígérte, hogy "több ezernyi" újabb, Hillary Clintonra vonatkozó dokumentumot hoz nyilvánosságra.

A honlap alapítója jelezte, hogy átszervezik a Wikileaks portált, illetve a portál finanszírozási rendszerét, és hamarosan fizetős tagsági rendszert vezetnek be. Hozzátette, hogy csoportjuk bővíti annak a mintegy száz médiumnak a körét, amelyekkel eddig dolgoztak.

A WikiLeaks alapítója ellen 2010-ben adtak ki európai elfogatóparancsot, miután egy svéd nő feljelentette nemi erőszak miatt. A svéd igazságszolgáltatás ebben az ügyben akarja kihallgatni. Az ausztrál állampolgárságú férfi azonban korábban kijelentette, hogy a szexuális aktus a nő beleegyezésével történt, épp ezért visszautasítja a szerinte politikailag motivált vádaskodást. Őrizetbe vételét megelőzendő Assange 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, és azóta is a ott tartózkodik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×