A voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 260 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó békeszerződést, a "nem" és az "igen" szavazatok között 60 ezer voks a különbség a előbbiek javára.

A referendumon viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból mintegy 13 millió választópolgár élt szavazati jogával.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a népszavazás előtt közölte: nincsen másik terve, és amennyiben a "nemek" győznek, újra kiéleződik a fegyveres konfliktus. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és a Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető szeptember 26-án írta alá a Norvégia és Kuba védnöksége alatt megszületett békemegállapodást, amelyet egy nem kötelező érvényű népszavazásra bocsátottak azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét.

Az eredmény kihirdetése után Santos közölte, hogy elismeri a vereséget. Hangsúlyozta, a tűzszünet továbbra is érvényben van, folytatja munkáját a béke elérése érdekében. Az elnök közölte azt is, hogy a hétfői nap folyamán összehívja a politikai pártokat, hogy megvitassák a békefolyamat jövőjét, valamint Havannába küldte a kormány tárgyalóit, hogy az eredményt Kubában váró FARC-vezetőkkel konzultáljanak.

A referendum eredményének tükrében felajánlotta lemondását Humberto de la Calle, aki a kormány tárgyaló delegációjának a vezetője volt. "Nem szeretnék útjában állni annak, ami most jön. De töretlenül a békéért fogok dolgozni, bárhol is legyen rám szükség" - fogalmazott a diplomata.

A FARC, amely az elejétől kezdve ellenezte a népszavazást, először Twitter-bejegyzésében reagált az eredményre, amiben hangsúlyozta: továbbra is a béke elérését tűzi ki céljául. Később Rodrigo Londono FARC-vezér közölte, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, ugyanakkor nyomatékosította, szervezete eltökélt a béke elérésében.

A csoport korábban is világossá tette, hogy véget akar vetni a félévszázados konfliktusnak. Egy szombati közleményében például bejelentette, hogy a békeegyezmény keretében pénzügyi kárpótlást nyújt az évtizedes konfliktus áldozatainak, ehhez pedig előzetesen számot ad anyagi forrásairól a kormánynak.

A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre köteleznék őket.

Megfigyelők szerint a népszavazás eredménye kudarc Santos elnök számára, aki így kénytelen lesz újratárgyalni a békemegállapodást.

Az egyezség tető alá hozásában közvetítő Norvégia a bogotái vezetés és a baloldali gerillák közötti "béke megmentésére" szólított fel. Borge Brende norvég külügyminiszter az NRK norvég közszolgálati rádióadónak nyilatkozva hangsúlyozta: "Semmi kétség nem fér hozzá, hogy nagyon csalódottak vagyunk".

"Úgy gondolom, az a helyzet, hogy Kolumbia nagyon megosztott. Sokan nem szeretnék, hogy a FARC részt vehessen a politikában, és azt sem, hogy vezetőik enyhe büntetést kapjanak" - mutatott rá a norvég külügyi tárcavezető.

Szinte egész Latin Amerika szintén fájlalta a népszavazás eredményét.

Delcy Rodríguez venezuelai külügyminiszter hihetetlennek minősítette az eredményt: "Nagyon sajnálatos, hogy tegnap egy kisebbség akarata jutott érvényre köszönhetően a sajtó támadásainak, pszichológiai hadviselés és hadi propaganda eszközeinek".

Pedro Pablo Kuczynski perui elnök figyelmeztetett: "a megállapodás újratárgyalása nagyon bonyolultnak ígérkezik majd".

Az argentinai jobb-közép kormány ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja a béketerv újraélesztését, mivel azt a konfliktus mindkét fele támogatja. Susana Malcorra argentin külügyminiszter hangsúlyozta: "Továbbra is Kolumbia mellett vagyunk". "A békét lépésről-lépésre, napról-napra építik. A megoldás kulcsa a kolumbiai kormány bölcsességében rejlik" - tette hozzá.

Voltak azonban a referendum bukását ünneplő hangok is a politikailag megosztott térségben. Henry Ramos, a venezuelai nemzetgyűlés elnöke kijelentette: "amennyiben újraindul a párbeszéd a kolumbiai kormány és a 'kábszer-terrorista gerillák' közt, úgy ki kell zárniuk a folyamatból a kubaiakat".

A több mint fél évszázados fegyveres konfliktus lezárására készülő Kolumbia volt az idei Nobel-békedíj egyik első számú favoritja, de békemegállapodást elutasító múlt hét végi referendummal a dél-amerikai ország kikerült az esélyesek közül.