Az államfő kiemelte: a migrációs helyzet miatt ma a legfontosabb kérdés a biztonság minden európai országban.
A helyzet eredményes megoldása érdekében meg kell erősíteni és meg kell védeni az EU külső határait, az uniónak és a gazdag országoknak eleget kell tenniük a humanitárius kötelezettségeiknek a válságövezetekhez legközelebbi országokban működő menekülttáborokat illetően, valamint szorosabb együttműködésre van szükség a bűnüldöző szervek és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok között. Emellett segíteni kell majd a háborús övezetek újjáépítését, és foglalkozni kell a migráció klímaváltozással összefüggő okaival is - magyarázta Áder János.
A találkozón az államfők arról is tárgyaltak, hogy miként növelhető az EU-intézményekbe vetett bizalom. Áder János ezzel kapcsolatban kifejtette: a legutóbbi Eurobarometer-felmérések alapján az uniós intézményekbe vetett bizalmi index az összes tagállamban jelentősen csökkent. Az első számú feladat a hitelesség visszaszerzése, és ha az uniós vezetőkből továbbra is hiányzik "a stratégiai gondolkodásra való képesség", ha csak rövid távú szempontokat vesznek figyelembe, ha az EU reakcióideje lassú marad a válsághelyzetekben, és ezt még lassabb cselekvés követi, valamint ha "álviták uralják" az EU intézményeit, és a legalapvetőbb realitásokat figyelmen kívül hagyják a vitákban, akkor a bizalom tovább fog csökkenni az EU vezetői és intézményei iránt - vélekedett.
A találkozó másik témája a balkáni helyzet volt. A magyar álláspontot ismertetve az államfő arról beszélt, hogy két csoportra oszthatók a térség országai. Románia és Bulgária már EU-tagállamok, esetükben a kívánatos cél, hogy mielőbb a schengeni övezet részei legyenek - magyarázta. Mint mondta, ezért már sokat tettek, és mindkét ország célja támogatandó.
A másik csoportba azok az államok tartoznak, amelyek majd csatlakozhatnak az unióhoz, kérdés, mikor és milyen feltételekkel - mutatott rá. Mint mondta, a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy ezen országok integrációja az EU stabilitásának fontos feltétele, vagyis integrációjuk az unió érdeke is.
Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. Az idei találkozón részt vevő tíz államfő szerdán Plovdivban arról tanácskozott, hogy miként növelhető az EU-ba vetett bizalom, csütörtökön Szófiában pedig a Balkán helyzetét vitatták meg.
Jövőre Málta látja vendégül az államfőket.