eur:
402.93
usd:
360.91
bux:
97065.84
2025. május 17. szombat Paszkál

Nem mond le a japán császár

"Minden valóságalapot nélkülözőnek" nevezte a japán császári udvarmester helyettese azokat a híreket, amelyek szerint Akihito császár távozni készül trónjáról.

A 82 éves császár lemondása még a legbelsőbb körökben sem merült fel - tudta meg csütörtökön az AFP francia hírügynökség tokiói udvari forrásokból.

Az NHK japán állami tévécsatorna előző nap az uralkodóházhoz közel álló forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy Akihito néhány éven belül most 56 éves fiára, Naruhitóra bízná a Krizantém trónt. A császár állítólag azzal indokolta döntését, hogy olyasvalakinek kellene a trónon ülnie, aki gond nélkül el tudja látni az uralkodással járó kötelezettségeket.

Bár Akihitónak nincsenek komoly egészségi problémái, a tervek szerint fokozatosan csökkentenék az államfői tisztség miatt rá nehezedő terheket, és ritkítanák a hivatalos találkozókat, fogadásokat és utazásokat. A japán császár nem rendelkezik politikai befolyással, szerepe kizárólag jelképes.

A nagy tiszteletnek örvendő Akihito 1989. január 7-én, az akkor 87 éves Hirohito császár halála után lépett trónra. Ő volt az első japán császár, aki ellátogatott Kínába 1992-ben.

Japánban több mint kétszáz éve nem mondott le uralkodó, és a jelenlegi törvények ezt nem is teszik lehetővé.

Címlapról ajánljuk

Most majd beömlik a tudomány a színpadra

Tudomány Éve a színházban címmel indít programsorozatot az MTA - együttműködve a hazai és határon túli színházakkal, valamint a Magyar Művészeti Akadémiával. A kezdeményezésről Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója beszélt az InfoRádióban..
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.19. hétfő, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×