Infostart.hu
eur:
387.45
usd:
329.01
bux:
111315.09
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Kína leszállópályákat tesztelt a dél-kínai-tengeren

Két kínai polgári repülőgép sikeresen tesztelte a Dél-kínai-tenger két vitatott hovatartozású zátonyán épült új leszállópályákat - jelentette a kínai média szerdán, egy nappal a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság Kínával szemben kedvezőtlen döntésének bejelentése után.

Az egyik repülőgép a Hajnan légitársaság, a másik a China Southern Airlines kötelékébe tartozik. Mindkettő Kína legdélibb tartományának, Hajnannak a székhelyéről indult útnak és körülbelül 2 órás repülés után értek célba.

A Nansa/Spratly-szigetcsoport két szóban forgó zátonyán a Meicsin (Mischief) és a Csupi (Subi) a leszállópályák jól vizsgáztak - számolt be a kínai állami hírügynökség nem sokkal azután, hogy a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságon egy a Fülöp-szigetek által indított eljárás lezárásaként bejelentették, Kína történelmi alapon nem formálhat jogot a dél-kínai-tengeri területekre.

A híradás szerint a leszállópályákat a polgári légügyi hatóság repülésellenőrzési központja egy saját kötelékébe tartozó repülőgéppel is kipróbálta. A hivatalos tájékoztatás szerint mindkét repülőtér képes utasszállító repülőgépek fogadására és vészhelyzetekben katasztrófa-elhárítás és mentés kiszolgálására.

A Csupi zátony mindössze 26 kilométerre délnyugatra helyezkedik el a Fülöp-szigetek által felügyelt Thitu szigettől. Kína 2012-ben foglalta el, de a Fülöp-szigetek és Vietnam is igényt tart rá. Csakúgy mint a Meicsi zátonyra, amelyet Kína az 1990-es évek közepén vett birtokba.

Április második felében Pekingben megerősítették, hogy egy kínai katonai légi jármű szállt le az ugyancsak Spratly-szigetcsoporthoz tartozó szintén kínai fennhatóság alatt álló Jungsu-szigeten, közismertebb nevén, a Fiery Cross zátonyon, amelyen a Spratly-szigetek legnagyobb, 3 kilométernél hosszabb kifutóval rendelkező repülőtere van. A repülőgép járőrözését megszakítva szállt le, hogy három súlyos beteg építőmunkást elszállítson. A külügyminisztérium akkor leszögezte: kínai állampolgárok mentéséről volt szó, kínai területen.

Peking történelmi alapon igyekszik a területek feletti rendelkezésre jogot formálni. Azt állítja, hogy az 1970-es években "néhány ország" törvénytelenül foglalt el több tucat zátonyt, illetve szigetet, s emiatt keletkeztek a területi viták.

A választottbíróság Manila és Peking vitáját érintő kedden kihirdetett döntését Kína nem fogadta el, Hszi Csin-ping kínai államelnök kijelentette, országa visszautasít minden javaslatot, vagy lépést, amely a választottbírósági döntésre alapul.

A hágai döntés nyomán a kínai internetet elárasztották a területi vitában érintett országokat kifigurázó karikatúrák, a kínai Facebookként is ismert Weibo közösségi oldalon pedig az ítélethirdetés napján közzétett "Dél-kínai-tengeri választottbírósági döntés, kit érdekel?" (South Sea arbitration, who cares?) című zenés felvételt egy nap alatt 3,5 millióan nézték meg.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Hszi Csin-ping kínai elnök számára 2025 eleinte kifejezetten nehéz évnek ígérkezett, ám az év végére látványos diplomáciai és geopolitikai sikerekkel zárhat. Kína határozottan és eredményesen reagált Donald Trump visszatérésével újrainduló amerikai–kínai kereskedelmi háborúra, miközben a világpolitikai színtéren is megerősítette nagyhatalmi státuszát. A külső sikerek mögött azonban továbbra is komoly belső gazdasági és politikai feszültségek húzódnak – összegzett a Bloomberg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×