Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
335.04
bux:
143952.49
2026. november 18. szerda Jenő

Újabb náci háborús bűnöst állítottak bíróság elé

Németországban bíróság elé állították az auschwitz-birkenaui náci haláltábor egy újabb őrét, a 94 éves német férfi a vád szerint bűnrészes legalább 170 ezer ember meggyilkolásában, pere csütörtökön kezdődött az észak-rajna-vesztfáliai Detmoldban.

A német sajtóban Reinhold Hanning néven azonosított nyugdíjas ellen a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1943 januárja és 1944 júniusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emelt vádat a detmoldi tartományi bíróságon a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége.

A vádiratot az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján állították össze. Az 1944. május-júliusi műveletben csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak Auschwitz-Birkenauba. A vádlott az SS egy őrszolgálati feladatokkal megbízott egységében teljesített szolgálatot. Az ügyészség szerint ebből adódóan pontosan tudta, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, és azt is tudta, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.

Legutóbb tavaly ítéltek el Németországban egy egykori auschwitzi lágerőrt. A 94 éves Oskar Gröningre négy év szabadságvesztés büntetést szabtak ki, amiért közreműködött a magyar akció során gázkamrába terelt emberek, legkevesebb 300 ezer fő meggyilkolásában. A Reinhold Hanning ellen emelt vád sokkal szélesebb körű, az ügyészség álláspontja szerint a férfi a tábort működtető gépezetben betöltött funkciója révén bűnrészes a gyilkosságok valamennyi típusában, így gázkamra révén elkövetett emberölésekben és tömeges kivégzésekben, amelyeket a láger úgynevezett fekete falánál hajtottak végre, valamint - az ügyészség szóhasználata szerint - emberek "életkörülmények általi elpusztításában", mindenekelőtt módszeres halálra éheztetésében.

A vádlott az első tárgyalási napon hallgatott. Azt már korábban elismerte, hogy őrként szolgált Auschwitz-Birkenauban, de tagadta a terhére rótt bűncselekményt.

A bíróság 12 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót május 20-ra. A perbe belépett nagyjából negyven mellékvádló, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. A tárgyalást a sok résztvevő és a nagy sajtóérdeklődés miatt nem a bíróságon, hanem a helyi kereskedelmi- és iparkamara (IHK) épületében tartják. A tárgyalás egy kisebb incidenssel kezdődött, mert megjelent a helyszínen egy holokauszt-tagadásért elítélt, neonáci körökben ismert német nő, aki végül a tiltakozás hatására távozott az IHK-székháztól.

Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett. Oskar Gröning és Reinhold Hanning pere után még további három ember ügye kerülhet bíróság elé.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×